Melyik a jobb variáció szoptatás + tápszerezés kérdésben?

Hogy a kérdésedre válaszoljak, először szoptatás és utána pótlás. A másik verzióval sokkal gyorsabban fog apadni a tejed, mert ritkábban fogsz szoptatni.

Viszont muszáj megemlítenem, hogy már ebből a pár sorból is az sejlik ki, hogy nem olyan módszer szerint szoptattál eddig, ami a tejtermelés szempontjából ideális lenne. Amiért ezt mondom:

- 2-3 hetesen is lehet egy növekedési ugrás, amiről valószínűleg nem tudtál vagy legalábbis a megoldását nem tudtad eddig, ezért kezdtél el tápszerrel pótolni.

- Nincs olyan, hogy gyenge tej, ez tévhit.

- Nem 3 óránként szoptatunk (ahogy te írtad: "ugye"), hanem a baba igénye szerint. Ha óránként, akkor úgy, ha "összevissza", akkor úgy. Egyrészt, mert a babák legtöbbször nem bírják ki ennyi ideig, másrészt, mert a szoptatás nemcsak etetés, hanem gondozás is.

- Nem mérlegeljük a szopásokat, hacsak nincs rá valami különleges okunk (pl. korababa), mert a számokból egy sor félreértés adódhat, ami épp nem segíti a szoptatást.

- Mindezek alapján gyanítom, hogy eddig nem igény szerint szoptattál (bár lehet, hogy tévedek). Ha igazam van, akkor érdemes lenne ennek utána olvasni, mert mindaz, amit én is felsoroltam, könnyen "helyre rakható" és akkor újra lehet elegendő tejed.

Elvileg az a jó, ha előbb szoptatsz, és utána tápszerezel, mert ugye, minél többször teszed mellre a babát, annál több tejed lesz.

Nálunk ez nem működött :-( Ha szopizott a kisfiam, utána egyáltalán nem fogadta el a tápszert. Ha tápszerrel kezdtem, akkor rendben volt. Így mi ezt a váltott (egyszer szopi, egyszer tápszer) verziót alkalmaztuk, és mellette fejtem ezerrel 2-3 óránként, hogy ne apadjon el a tejem. Így 6 hónapig tudtam szoptatni. Minden jót!

A születése után akkor sokat szopizott, ha jól értem. Ekkoriban hogy hízott?

A gyakori szopi általában rendjén való. Azért kezdtél neki fejni, mert úgy gondoltad, hogy ez probléma? Vagy?

abban egyetértek Stefivel, hogy tedd mellre minél többször DE szerintem a mérés egy jó dolog. nekem sokat segít pl. hogy felesleges úgymond ne etessem tápszerrel a lányaimat. ha úgy látod, és a baba is azt jelzi, jól lakott, nem sír utána sokáig, hogy éhes stb. akkor ugye ne adj tápszert, ha egyértelműen keveset evett, pl. 50 ml és sír, akkor szerintem pótold nyugodtan, de előtte próbáld meg visszatenni még egy kicsit. én 16-20 alkalommal etetek egy nap, két babát, ebből 1 szokott lenni a tápszeres alkalom, szerintem kivitelezhető kitartással :) ha nem, akkor se ess kétségbe, az se tesz jót!

a szoptatás legyen az elsődleges mindenképp.

egyébként nekem segített a laktoherb tea és a motherlove márkájú tejserkentő bogyó.

gyenge tej viszont elvileg tényleg nem létezik!

Hááát, én inkább azt látom, hogy a legtöbb anyukát feleslegesen stresszeli a szopi előtti-utáni próbamérés.

- A babák nemcsak az éhség miatt szeretnek szopizni (feltéve, ha engedik is nekik), hanem egy sor más okból is. Ha viszont csak evésben gondolkodunk, akkor az ilyen "nullás" szopik után jön a para, hogy hú, biztos nincs tejem, pótlás kell. Persze ha nem sír a baba szopi után, akkor nyilván nem adunk pótlást... de ha mégis sír, akkor a számok csak ráerősítenek erre a félelemre. Pedig nem biztos, hogy éhség van a háttérben, lehet, hogy csak szeretne még egy kicsit komfortszopizni.

- Csak a számok, grammok alapján nem lehet pontosan megítélni, hogy a baba megfelelően fejlődik-e. Persze a súlyváltozást nyomon lehet követni, ami fontos is; de hogy egy-egy alkalommal mennyit szopik (eszik/iszik/alvásra szopik stb.) egy baba, abból ilyen következtetéseket nem nagyon lehet levonni.

- Ha csakis az evést nézzük, akkor is igaz, hogy mi sem eszünk mindig ugyanannyit; ez a babákra is igaz, az ő étvágyuk is változik.

- Hát ha még figyelembe vesszük ehhez az anyatej változó termelődését és összetételét: lehet, hogy reggel van 150 mili is, ami hígabb, de este csak 50 lesz, ami viszont sűrűbb és ezért azzal is elvan a baba egy ideig. (De ha mégsem, hát nagy dolog, újra szopit ér és újra mellre tesszük. Mindig van valamennyi tejcsi készleten és mindig termelődik is új adag.)

- A digi mérlegek időnként elég pontatlanok. Nekem pl. az volt a csúcs, amikor egy rendes bőséges szopi után 20 g-mal volt kevesebb a lányom, mint előtte.. na ott raktam el. :)

- Ha a baba szopizni szeretne (mindegy, miért), nem biztos, hogy jó néven veszi, ha a cici helyett először méregetjük... És ugyanígy utána, ha mondjuk elalszik a cicin, akkor előszeretettel ébredhet fel ilyenkor a pakolgatás miatt. Meg egyáltalán: ha mondjuk még pici és több etapban szopik 1,5 órát, akkor mikor mérjük meg, mikor van a szopinak eleje meg vége?

- Ha nem azt a számot látjuk a mérlegen, amit szeretnénk, az csak fokozza a stresszt, a megfelelési kényszert (legtöbbször tudat alatt). Ez pedig sose jó, mert nem kis robotokat nevelünk... :)

És akkor még folytathatnánk a sort....

Szóval szerintem nem olyan jó dolog rendszeresen méricskélni.

És még egy, amit magamon is tapasztaltam: ha az ember inkább csak kifelé, harmadik dolgokra (óra, mérleg, mások gyakorlata) figyel, hajlamos lenevelni magát arról, hogy a gyerektől jövő közvetlen jeleket befogja és értelmezze. Pedig hosszabb távon jobban járunk, ha vele tanuljuk meg jól a kommunikációt, így érzékenyebbek lehetünk őrá minden szempontból.

De persze elismerem, hogy vannak, akiket tényleg megnyugtat a mérés és még jól is használják a számokat, mert mondjuk nem pótolnak hozzá, ha kevesebbet látnak, mint amit várnak. De a többséget nagyon könnyen félreviszi, ráadásul néhány komolyabb esettől eltekintve teljesen felesleges is.