40+5 napon toljuk és semmi jele a szülésnek, biztatnátok? :)

A fiam 4 éve a 41+2 napon lett kilakoltatva, mert ugyanígy semmi jele nem volt a szülésnek. Százszor átszámoltuk a terminust, a ciklusom 28 napos, a peteérésem a 14. napon van, kb tankönyvi a ciklusom és mégcsak a méhszájam sem volt nyitva a 41. héten. Lépcsőztem, a kórház udvaron róttam a köröket, sétáltam folyton. A doki már nagyon ideges volt és rábeszélt, hogy indítsuk meg attól függetlenül, hogy az áramlás, a magzatvíz, minden tökéletes volt az uh-kon. Aztán végül császár lett, mert nem hatott az indítás sem. A kiemeléskor tiszta volt a víz, a méhlepény nem meszesedett, tökéletes volt még a helyzet.

Most kislányt várok, mindenki mondta, hogy ő majd biztos előbb jön. Hát itt toporgok megint a 40+5-ön és semmi. A terminusom megint százszor átszámolva, nem lehet rajta egy napot se nagyon igazítani. A baba ficánkol, fejjel lefelé van, de magasan és most nagyon szeretnék szülni. Nem feküdtem be a kórházba, mert nem akarom, hogy megint rábeszéljenek valamire, amit nem akarok, plusz látogatási tilalom van, nem látnám a fiamat ki tudja meddig és rossz is ott bent feküdni a kórházban úgy, hogy kb semmi bajom. A fiamat én hordom oviba gyalog, úh a séta megvan, lépcsőzés most nincs. Tonikot nem iszom, mert nem bírom a keserűt, a málnalevél az megy minden nap.

Nem akarom, h megint kivegyék a babát a hasamon át mindenféle vajúdás nélkül. Biztassatok kérlek, hogy volt más is így, hogy minden babával ennyit ráhúzott. Mikor indult meg és hogyan? Szeretnék szép sztorikat, léci-léci. :)