Mennyire fáj a szülés és mennyi ideig tart?

Nagyon eltérő objektíven és szubjektíven is. Pszichés tényezőkön is múlik (akit nagyon feszélyez a kórházi környezet, az jobban szorong), a fájdalom megélése, tolerálása is egyéni.

De minden szervezet is egyéni, adott nő több szülése is teljesen eltérő lehet.

Komplikáció is felléphet, ezek többsége előre nem megjósolható.

Nagyjából annyi idős lehettem, mint te most, amikor kung-fura jártam. Az edzés része volt, hogy "bántjuk" egymást, néha pont a fájdalom okozása és elviselése volt a cél. Amikor nagyon panaszkodott valaki, az edző mondta, hogy a fájdalmat kezeljük a barátunkként, ne ellenségként, akkor könnyebb elviselni. Akkor és ott értelmetlen hülyeségnek tűnt, viszont később rájöttem, hogy nem mondott baromságot.

A szülésnek is úgy álltam neki, hogy "lesz, ahogy lesz, ha baj van, az orvosok fognak ugrálni, nem nekem kell". Ettől olyan nyugodt voltam, hogy lelkileg egyáltalán nem viselt meg a szülés, pedig nálam szinte minden létező komplikáció előjött, ami fájdalommal jár.

Egy korábbi begyulladt foggal járó fájdalmat sokkal rosszabbul viseltem, pedig akkor marokszám toltam rá a fájdalomcsillapítót is - szülés közben viszont nem kaptam.

Előre megjósolni így nem lehet, hogy neked milyen szülésed lesz, miként fogod megélni.

A dolog teljesen fizikai részéig lecsupaszítva: a vajúdás része azért elviselhetőbb, mint már fájdalmak, mert egy darabig fáj, aztán szünet van. Traumás vagy gyulladásos fájdalom (pl. nekem a fogam) viszont folyamatosan fáj, egyre gyengítve a szervezetet.

A kitolás pedig nem fájdalmas, hanem erősen feszítő érzés. Ha volt valaha orbitális szorulásod, akkor nagyjából arról van szó. Ugyanott érzed a feszítést és ugyanolyan megkönnyebbülés, amikor kint van.

nekem csak a vajúdás fájt

amikor azt mondták, hogy nyugodjak meg, fogadjam el a fájdalmat, meg a babára gondoljak, hogy ugyan ő min mehet keresztül...sokkal jobb lett.

én a kitolást, gátmetszést meg se éreztem már

Én 2-szer szültem.

Az első 14 óra volt, ebből 9 óra tömény fájdalom és szenvedés, emelt adag oxitocint kaptam, mert nem tágultam. Akkor én komolyan, a halálos ítéletemet is aláírtam volna, csak legyen vége. Nekem a hasam alja fájt, de iszonyú módon. Mindig azt hittem, kemény csaj vagyok és bírni fogom. Hát nem... :) Aztán amikor meg bújt ki, a feje nagyon feszített, kicsit be is pánikoltam, hogy szerte-szét repedek.

Ennyi a rémtörténet. :)

A második szülésem 5 óra volt, az utolsó 30 perc volt eléggé fájdalmas, de simán bírható volt. :)

Van, akinek nagyon fáj és lekiabálja a vakolatot a falról, és van, aki egy hang nélkül bírja.

Császárral is így van. Van, aki utána simán tesz-vesz, és alakulhat úgy is, hogy 2 hétig alig bír megmozdulni a fájdalomtól.

3 szülésem volt. a második volt a legkönnyebb! Elsőnél 5órát vajúdtam. kb.3 óra eltelte után éreztem hogy borzasztó, 1-2 percesek,el is aludtam kettő közt. Második lányom itthon született meg, de esküszöm fele annyira nem fájt mint az első,vagy csak nagyobb volt a pánik, végül ő is 4 óra alatt lett meg.(3700és3750 gramosak voltak. )

Harmadik szülésem szintén 4 óra volt összesen, az utolsó 1 óra volt amikor azt hittem szétesek! Állnom kellett és sétálni mert nem akart úgy csúszni lefelé a baba ahogy kellett volna, szülésznő kézzel segitett a táguláson...végül kiderült,azért nem ment olyan könnyen a baba csúszása mert 4330 gram volt és 55 cm :D Ennek ellenére megbeszéltem a dokival szülésznővel hogy gátvédelmes szülést szeretnék. Sikerült is. Az egészben az az 1 óra volt a legfájdalmasabb. De már nem is emlékszem rá! Ez volt 1 hónapja.

Eléggé fáj a szülés, de ha minden normálisan halad, akkor azért létezik annál nagyobb fájdalom is (szerintem). Én épp a terhesség utolsó hónapjaiban kínlódtam sokat egy félbetörött foggal, amit végül gyökérkezelni kellett. Szerintem a doki nem érzéstelenített el rendesen, mert ha nem is éreztem mindent, azért rendesen fájt. A szülésre ehhez képest kellemes élményként emlékszem.

Az én szülésem reggel hétkor kezdődött magzatvíz szivárgással, fájdalmak nélkül, délután burkot repesztettek, akkor indultak be az igazi fájásaim, és este fél hatkor bújt ki a kislányom. Szerintem nem volt nehéz szülésem, a lábadozás annál inkább, úgyhogy én senkinek nem hiszek, aki azt mondja, hogy császár után nehezebb a felépülés. Elég sok császárost ismerek, kb. három nap múlva egyiknek sem volt semmi baja. Én még két héttel később is kínlódtam, és teljesen csak hónapok múlva jöttem rendbe.

fáj, de nekem spec a hányinger érzés rosszabb volt, mint a görcsölés miatti fájdalom. 1 óra volt a vajúdás, 40p a kitolás 5000g feletti babánál és a kitolás része olyan,, mint a székelési inger sorra. Az már nem fáj.

Szóval mindenkinek más, én szerintem nem panaszkodhatok nagyon az első szülérsemre, minden vihar gyorsan ment., jó volt a szervezetem/anatómiám hozzá az orvos szerint.