Mi volt az első gondolatod, miután megszületett az első gyereked?

Első császárnál teljesen lebénultam agyilag.

Csak arra tudtam gondolni, hogy élnek, még ha kicsik is (koraszülött ikrek). Mondták, hogy a férjem lemehet hozzájuk a koraszülött osztályra, s ezért valahol a gyógyszerek hatásán túli bódultságban nagyon hálás voltam. Aztán képszakadás.

Harmadik kisfiamnál altattak. Mikor nagyjából magamhoz tértem, jött egy nővér azzal a szöveggel, hogy lehet hogy a gyerek vesebeteg lesz, mert van egy kis kinövés a fülénél, és ez néha arra utal. Iszonyúan fájt, hirtelen nem is tudtam, ez most álmodom-e. Szemétség volt ezzel fogadni.

Évek teltek el, mindhárman egészségesek.

Hál' Isten, kijött! Remélem, minden rendben!

(Sokat volt a szülőcsatornában, kitolták belőlem, tök lila és szürke volt. Ahogy kijött, vitték is "éleszteni", pedig úgy volt, hogy apuka köldökzsinórt vágja el és rám teszik.)