Miért van az, hogy itt is rengeteg nő teszi fel a kérdést, hogy terhes lett védekezés ellenére (vagy nem védekeztek, de nem szeretnének babát), és mit tegyenek, miközben hatalmas tábor pedig nagyon szeretne babát, és dolgozik rajta, de nem jön össze?

Lehet, hogy a babát nem osztják, érdem, igazságosság szerint, hanem puszta biológia a fogantatás?

És ha olyanok a körülmények összejön, de ha valami nem stimmel nem jön össze. Nem kell mindenben a felsőbb rendűséget keresni, vannak pusztán földi, biológiai dolgok. És semmi igazságtalanság nincs a dologban. Mint ahogy abban sincs, egyik embernek kék a szeme másiknak barna. Vannak akik biológiailag alkalmasabbak a fogantatásra, vannak akik egyáltalán nem.

Nehéz elfogadni nyilván, különösen annak, aki alkalmatlan a fogamzásra vagy a baba kihordására és könnyebb igazságtalanságra, sorsra, kisebbségekre hivatkozni, őket okolni. De ez szerintem puszta biológia, nem egyéb.

Szia!

Gondolj bele, hogy mekkora próbatétel valakinek az életében, hogy, ha nem szeretne (még) babát, és ennek ellenére terhes lesz! Ha nem adatottak meg a lehetőségei ehhez, pl. megfelelő párkapcsolat, anyagiak, életkor, stb.

Ez legalább akkora nehézség és lelki teher, mint, ha szeretne, de nem sikerül!

Egyik helyzet sem könnyű, nem hiszem, hogy bármelyik igazságos lenne!

Ennek ellenére én hiszek abban, hogy semmi sem történik véletlenül, mindennek oka van, és mindenkinek befelé kéne nézni, a saját lelkében és életében rendet tenni, mielőtt külső dolgokat okolna az élete alakulásáért!

Mondom ezt, két baba elvesztése után!

Visszagondolva tudom, hogy nem voltam felkészülve azokra a terhességekre. Nem igazságtalanság volt, hanem nekem kellett megváltoznom!

1,5 éves kisfiú anyucija