Szülési félelem?

Első szülésnél nem engedik a faros szülést, olvass utána milyen veszélyes, főleg fiú babáknál. Nem kell félni a császartól, azután is el tudod látni a babád. Nekem már volt 2, most várom a harmadikat, ez már biztosan az lesz. Az első kettőnél közben derült ki, a harmadikat már nem engedik természetesen megszületni, csak nagyon kevés helyen.

Szívesen leirom a részleteket ha érdekel, de ez kórházanként változó, nekem Győrben volt.

Nekem úgy fekszik, ahogy kell, de én is félek. Bár én leginkább a komplikációktól.

Egyébként nem érdemes ezen agyalni, mert egyszerűen nem vagy rá befolyással.

Túl leszel rajta és minden rendben lesz. Csak a pozitív hozzáállást tudom javasolni. Mást nem tehetünk.

A császármetszés nem olyan vészes,de ez jó orvos és kórház kérdése. Én magánban szültem, mert ahova tartozom nem az igaz császár terén. Az első felállás borzalmas,de utána simán ment a séta. A babát is eltudtam látni. Amit érdemes tudni,hogy ritkán de előfordul hogy utána borzasztó fejfájásod lesz,erre kávét és algopirint adnak ami lópikulat sem ér,helyette jobb az epidurális vértapasz( olvass utána). A vértapasz nélkül 2 hétig is tarthat a fejfájás( ami olyan mintha egy tonna nyomna lefelé) sajnos nem sok állami tud erről.

Ajánlom az ingyenes császárvonal appot.

#3 vagyok, akkor leírom, hogy zajlik a császár Győrben, ez 2 éve történt, az első már 14 éve, így az már nem friss történet.

Az elsőt tulhordam 2 hetet, 3 napig indítgattak, semmi fájás, tágulas így lett császár. A másodiknál is már túlhordtam 5 napot, teljesen zárt volt a méhszáj, így azt mondta az orvosom zselével nem indít császár után, ballonnal pedig nem tud, így másnapra kiírt császárra.

Reggel 7re kellett menni, teljes menetfelszereléssel, másik 2 kismamával voltunk aznapra kiírva. Először felvettek az adataimat, megvizsgáltak (akkor volt covid teszt, szerintem az volt a legrosszabb), kaptam pezsgő kúpot. Mehettem a "dolgomra ", mikor a kúp hatása véget ért, zuhanyozhattam és jött értem a szülésznő. Befektettek a megfigyelőbe, ott előkészítettek ( katéter, savlekötőt kellett innom, kaptam a csuklómba branült) és várni kellett a soromra. Az egy örökkévalóság volt, mert azt mondták én leszek az utolsó. Aztán szerencsém volt, mert egyik kismama orvosa nem ért oda, így beelőztem. Be kellett sétálnom a műtőbe, felmászni a műtőasztalra, felhúzni a hálóingem és lefertőtlenítették a hátam. Azután kellett cicahátat csinálni és jött a szúrás. Ettől rettegtem a legjobban, az elsőnél borzalmas érzés volt. Nem is a fájdalom miatt, hanem a tudat. Aztán szépen be is vonzottam magamnak a szart, a tanuló aneszteziológus 4 félre ment békés után hívta a felettesét, aki aztán elsőre betalált. Tenyérnyi lila foltom volt hetekig. Amint beszúrtak elfektettek és nekem estek jópáran: ki a infúziót kötötte, ki a szívtappancsokat tette rám, kötözték le a kezeim, lábamra tettek valamit, takartak körbe. És már kérdezték is,hogy ezt érzem-e, mivel visszakérdeztem, hogy mit és hol kellene elkezdték a műtétet. A baba nagyon gyorsan kint van, főleg az első, szinte 3-4 perc volt, a masodiknál kb 10 perc. Igaz a másodiknál voltak összenövéseim és rezidens műtött. Nekem mindkét műtét közben leesett nagyon a vérnyomásom de azonnal adtak valamit amitől helyre állt. Azt mondták ez a spirális miatt van. Az első műtétet kb 29 perc volt összesen, a második majdnem 1 óra, szintén az összenövések és a rezidens miatt. A babát mikor kiemélték egy pillanatra megmutatták és vitték mérni, öltözni. Felöltözve visszahozták, akkor kiáltották kezem, adhattam neki puszit. Aztán vitték apának, aki addigra az örzőben várt rá. Mikor engem kitoltak ketten vártak, és jött az aranyóra, ami nekünk több mint 4 óra lett. Addig folyt nekem az infuziók sora, innom kellett sokat és szopizott a kisfiam. Mindezt fekve, lehetőleg úgy hogy a fejem ne emeljem. Ezért kell szívószál vagy sportkupakos flakon. Minél többet iszol annál jobb.

Közben jottek oda megnézni hogy tisztulok, nyomkodtak a hasam, ami baromi kellemetlen mikor már megy ki az érzéstelenítés. Az első után nagy fájdalmaim voltak, könyörögtem a fájdalomcsillapítóért, a második után egyáltalán nem fájt, nem értem miért, de így volt. Aranyóra után toltak a szobámba és akkor férjemnek el kellett mennie, mert ugye látogatási tilalom volt. Legközelebb hazamenetelkor találkoztunk. Kisfiam elvitték, 8 óra után kelhettem fel, akkor segítettek modakodni és egyet sétálni. Az elsőnél kegyetlen volt, a másodiknál gyorsan ment és könnyebben. Aztán hozták kisfiam, velem lehetett pár órát, de éjjelre még nem, mert lógott a sebemböl a kivezető cső. Hajnalban mikor kivették már hozták is és onnantól végig velem volt. Én másnap rögtön zuhanyozhattam, utána mindig mentem a szülesznőkhöz kötéscserére. Fontos a rengeteg folyadék, szilárd ételt csak az első széklet után kapsz, ami szinte lehetetlennek tűnik, de adnak bélmozgatót, hashajtót, nem kell erőlködni.

Remélem nem.lett ijesztőbb így neked, én szeretem tudni mi vár rám. Sok erőt és jó babázast kívánok!