Hogyan kérdeznétek rá, hogy kölcsönbe adta vagy örökre?

Van egy unokatestvérem, akivel ritkán adatik meg az alkalom, hogy személyesen találkozzunk, és telefonon is csak elvétve beszélünk. Mikor megtudta hogy babát várok akkor említette, hogy van egy jó könyve a babavárásról és el fogja hozni nekem. Valamelyik ismerősének adta kölcsön, de visszaszerzi a következő találkozásig. Egyszer félszóval említett egy terhesnadrágot is, hogy azt is elhozza majd. A találkozás azonban nem jött össze, és a nagyszüleimnél hagyta nekem a csomagot az említett két dologgal. Azóta nem is beszéltünk, a nagyszülők ideadták a csomagot.

A könyvről teljes mértékben úgy gondolom, hogy kölcsönbe van (kiindulva az előzményekből), a nadrággal kapcsolatban viszont tanácstalan vagyok. Nagyon szép fazonú, jó minőségű farmer, pocakrésszel. Jó is nekem, viszont ha "örökre" kaptam, akkor bevennék a szárából, mert kicsit trapéz fazonú. Erre viszont nem jöttem rá, hogy kölcsönbe van-e. Nem az ő mérete, tehát neki nem lesz szüksége rá ha terhes lesz, épp ezért ő sem kölcsön kapta valakitől, akinek vissza kell adnia. Használt naci, egyébként. Nem gondolom hogy magának vette akciósan éppen amiatt mert nagyon más méret, és nem direkt nekem vásárolta, mert úgy beszélt róla, hogy "van egy nadrág, azt is elviszem neked".

Nem marad más út, minthogy rákérdezzek, de nem találom a megfelelő szavakat :P Segítsetek, hogyan puhatolózzam ki? Mondom: nem annyira közeli a viszony, hogy kényelmesen kerek-perec rákérdezzek, mint egy barátnő esetében.