Az anyósomnál lakunk háznál van egy üzletünk ahol dolgozom, ő a főnőköm. Hogy értessem meg vele hogy nem bírom úgy mint régen?

Egyvalamit jól jegyezz meg....ha veled ezt csinálják, akkor sajnos eszükbesem jut a baba meg a te egészséged...

Ha egy mód van rá és teheted, akkor menj vissza a szüleidhez a terhességed idejére legalább..tudom hülyén hangzik, de ha ezt felveted először a párodnak, akkor tudatosulnia kell benne, hogy erre most nem vagy képes...ha anyósod bejelentett, akkor simán menj el táppénzre, az orvos kiír..akkor lesz havi pénzed is...

Az anyós terhességei mások voltak és senkit nem érdekel, hogy ő dolgozott vele..

Őszintén:::! Mit fogsz tenni, ha betegen születik a babád ezmiatt??-most fejlődik még a leginkább és vigyáznikell rá.

Akkor majd az anyósod azt mondja, hogy ja bocs ez nálam nem fordult elő...különben is ki látta, hogy ő dolgozott.

Te vagy most fontos és a babád és ha ezt nem tudja a párod megérteni, akkor szomorú az eseted..

Szóval szépen menj vissza addig valami szülődhöz, nagyszülődhöz, mert neked nem arra van szükséged, hogy bántsanak..nem könnyű, de fontos lépés lenne. Itt nem maradhatsz az tuti, legalábbis ha élni akarsz akkor nem.

Nagyon sajnálom, de ha ez miatt veszekednem kelén bizony veszekszem, egyébként én sem szoktam...de a gyerekem az más..nálunk is voltak -vannak dolgok, pedig külön lakunk, de mégis túllépik az intim határaimat, személyes dolgaimat..és a 32. héten a kórházban döntöttem el, hogy beszólok, és nem válaszolok többé amire nem akarok, mert a feszengéstől görcseim is lettek..

Akkor sok sikert a dolgokhoz!

Szia!

Szerintem, beszélj a pároddal, hogy nem úgy bírod a dolgokat mint régen. Próbáld meg rávenni, hogy beszéljen az anyjával, és értesse meg vele, hogy már nem az a világ van, mint amikor ő terhes volt. Ha van rá lehetőséged, hogy ne kelljen annyit dolgoznod, akkor ne tedd, a babád fontosabb.

Hasonló helyzetben vagyok, illetve voltam én is. Mellettem kiállt a párom, és megmondta az anyjának, hogy ez van, amit tud csinál amit nem azt nem, és kész. Anyósom húzta a száját egy ideig, de aztán belenyugodott. Nálunk abszolút apárom volt az aduász. Csak ő tud hatni a saját anyjára.

Kitartást és sok sikert :) + Jó babavárást, vigyázz magadra

1 hónapos kisfiú anyukája

Én nemes egyszerűséggel higgadtan megmondanám neki, hogy gyerekesen viselkedik. Ne sértődjön meg és te nem veszekedni akarsz, csodálod azért, amiért ő simán végigvitte fáradtság nélkül az egész terhességét munkával. De most nem ő várandós, nem tudod neki átadni és bármennyire szeretnél ugyanúgy pörögni ahogyan előtte, ez nem megy. Ha valami problémája van, akkor azt mondja el neked, egyébként meg inkább hallgasson és járuljon hozzá a terhességedhez annyival, hogy nem idegesít téged.

Az a baj, hogy ettől többet nem tehetsz. Ha folytatja, akkor húzz magadra egy védőréteget, bármit tesz, vagy mond, csak mosolyogj, légy vele olyan kedves, mintha nem is tenne semmit és ne reagálj a rosszindulatú megjegyzésekre. Már látod a végét, hamarosan költöztök. Amikor felidegesítenéd magad, akkor is csak mosolyogj, rakd a kezed a pocakodra és gondolj arra, hogy a babád miatt kiegyensúlyozottnak kell maradnod, lepereg rólad minden.

Én inkább amiatt aggódnék jobban a helyedben, hogy a párod nem igazán foglalkozik az állapotoddal (nem a terhességgel, hanem azzal, hogy kímélned kell magad). Én a helyedben inkább vele tartanék egy nagyobb elbeszélgetést, mert az ő gyereke is az, aki miatt gyengébb vagy és "lustább", egyértelműnek kellene lennie számára, hogy ez ezzel jár. Sőt, nem csak elfogadnia kellene ezt, hanem asszisztálni is hozzá.

Első vagyok!

Annyit még, hogy ha egy anyós körül ritkul a férfinép, akkor bizony egyre jobban rátelepszik a gyerekeire...ne hagyd hogy a párod legyen az áldozat..

Nálunk a párom mindennapra kitalál valamit, vagy anyósom, hogy találkozzanak, szar napi program én már nem is megyek, mert nem akarom más baját hallgatni, azóta jobban vagyok..de a párodnak be kell szólnia, mert ha nem akkor majd mindent őtőle fognak elvárni és bólogathat mint az elvis-baba . szar nálunk így van még , talán elmúlik..

szió!

sajnalom..tudom milyen, én is szoktam szó nélkül "mártírkodni", de mióta megvan a baba, nem. Velem csinalhatnak, amit akarnak, sokmindent turok, de az a torekeny kis elet bennem, az nem jatekszer.

irasd ki magad szepen, boven eleg lesz neked a hazimunka.

pihenj sokat

anyóssal ne foglalkozz.

tudom, konnyu mondani, de sajnos nincs mese, a baba az első.

kitartást, boldog babavárást!

engem úgy kiidegölt az első gyermekemnél,hogy állandó stresszben éltem ,nem fordult meg a babám ,pedig a párom is mellettem állt.

NEM szabad foglalkoznod vele ,mert fontosbb a gyermeked.De sajnos ha ott laktok nagyon nehéz ez.