Felső középosztálybeli családból származom, hogy találhatnék olyan barátokat, akik nem tesznek folyamatosan megjegyzéseket arra, hogy én mennyire kivételes helyzetben vagyok, akik nem irigykednek, nem húznak le, stb?

Szerintem ez nem azon múlik, hogy ki-milyen "oszályba" tartozik, hanem, hogy mindenki megbékélt-e azzal amit saját maga tud teljesíteni és elérni az életben.

Vannak nálam sikeresebb illetve sikertelenebb barátaim is, de sose irigykedtem arra, hogy miket érnek el, hanem örülök a sikereiknek. Szóval inkább azt tanácsolnám, hogy olyan embereket gyűjts magad köré, akik meg vannak elégedve magukkal, vagy önismereti szinten túl tudtak lépni az irigység és sárgulás ösvényén.

Ehm... kérdés: te eddig hogy hogy nem voltál olyanokkal?

Én közép-közép/felső középosztálynak mondanám a szüleimet (nyilván én nem tettem hozzá semmit csóri gyerekként), és alapból olyan iskolába mentem, a baráti köröm is olyan, etc. Mivel a szüleim/családom által eleve ebben a körben mozgok.

Szia!

Átérzem a helyzeted. Apám ügyvéd, anyám bírónő... Az életünket ez nagyon meghatározza, minden nagyképűség nélkül mondhatom, hogy jóval az átlag feletti színvonalon élünk, gondolom nem kell részletezni. Anyámék nem is szeretik ha szegényebbekkel barátkozom, ezt nagyon utálom, mert én mindenkivel igyekszem normális lenni, senkit nem nézek le. Szóval nehéz ezt így megélni, de én kitartok a nézetem mellett, javaslom te sem az anyagi különbségek szerint barátkozz. Persze, engem is próbáltak kihasználni, de ezt hamar felismertem, ezt nyílván nem kell engedni, sőt én meg is szakítottam az illetővel a kapcsolatot. Legyél nyitott, de azért figyelj oda.