Lányok, ki érez így?
Szóval hosszú napom volt, edzettem, bámultam 15-20 percig csak úgy lamentálva és a következő őszinteségi hullámomat osztanám meg veletek is.
Ti is éreztek úgy, hogy egyszerűen belefáradtatok az ismerkedésbe?
Hogy álltok otthon a zuhany alatt, vagy reggel suliba/munkába menet a narancs utcalámpák és a sötétkék égben elmeredve a busz ablakában csak annyit mondtok magatoknak, hogy "ez tényleg ennyire lehetetlen?".
Én relatíve egész sokszor érzek így.
Néha el tudom feledni edzéssel, munkával, magánórákra készüléssel vagy túrázással ezeket a gondolatokat, de hát emberből vagyunk és fiatalok vagyunk.
Felmerül akarva-aksratlanul is hogy "jó volna úgy szólni valakihez ahogy senki máshoz nem".
És ekkor beüt ez a fáradtság érzés. Hogy már az agyad mentális, tudatos, gondolkodó része és a lelked, az érzelmi rétegeid is kifáradtak, kimerültek az ismerkedésben.
Nincsen kedved több hülye small talk-hoz.
Nincsen kedved "majd ahogy alakul" kezdetű kamaszos túlhordott hülyéskedésekhez.
Nincsen kedved ugyanazt eljátszani n-edik számú alkalommal is.
Enyhén már parodisztikusnak vagy tragikomikusnak is találod a helyzetet, pláne ha ugyanoda mész randira vagy valami egyéb visszautalás történikbegy előző kapcsolatra.
Én azt érzem, hogy valami teljesen újra vágyok.
Húsbavágó őszinteséget keresek.
Beszélgetni halálosan őszintén valakivel, és nem puhatolózni a green és red flag-ek közt, meg próbálni valami otthon megtrvezett maszkot magamra celluxozni alkalomról alkalomra.
És ugyanezt megtapasztalni a másiktól is. Mindenki dobja el a maszkokat.
Igen, lehet hogy utálni fogjuk egymás kedvenc zenéjét. És? Hány emberrel tudsz őszintén beszélni erről?
Annyira kevés teljesen őszinte kapcsolatunk van.
Nem érzi más is hogy belefáradt ebbe a "teszem a szépet a jót, teleaggatom magamat dlső alkalmakkor green flag-ekkel" dologba?
Szóval beszélgessünk bármiről.
Milyen volt kiskorodban az osztályközösségetek?
Mit gondolsz, vajon milyen esemény az ami rossz hogy megtörtént veled egyszer, de annyira sokat fejlesztett rajtad hogy mégis jó összességében?
Szerinted az ember milyen mértékben utánozza le tudattalanul a gyerekkori mintáit?
Szokott eszedbe jutni hogy múlandóak vagyunk?
Szerinted az emberekből el tud tűnni az adni akarás?
Annyi minden téma van.
Hagyjuk a small talk-ot.
Nem az határoz meg sd engem se senkit hogy mit dolgozik vagy mit végzett.
Mit gondoltok?
25/F, Budapest
Már rég átmentem ezen. Totál feladtam én is, annyi csalódás ért, hogy mennyire ítélkező és torz a másik nem. Már egyre kevésbé érdekelt, hogy mit szólnak a nők hozzám, és annál őszintébb lettem, és annál kevésbé ragaszkodtam. A legjobb eredmény az volt, hogy már csak a saját sikerem és életem érdekelt, teljesen független lettem bármelyik nő bármilyen véleményétől. Egyébként sikerült összejönnöm egy olyannal aki tud beszélni (durva, hogy a lányok felé ez az elvárás is ilyen ritkán teljesül), van humora, intelligens, kedves, stb.
Vele pont olyanokat beszélünk amiket te kérdeztél. Egyébként amiatt is sokat idegeskedtem, hogy HA én látnék egy csajt ilyen szöveggel, mint amit te írtál, az lenne a leghihetetlenebb. Azt néztem gyakorin a fiúk írását, rengetegnek van személyisége, eredményei, erős vágya, odaadósága, és EGY LÁNY sem tud ilyen kérdéseket kiírni. Semmilyen személyiségük vagy belevalóságuk nincs. Na mindegy, ez sokat frusztrált, hogy milyen könnyű nekik úgy h semmit nem tesznek, de igazából mi járunk jobban, még ha nehéz is, mert mi magunkat fejlesztjük, ők meg nem szorulnak erre, maguktól meg sosem teszik.
6#
Profi szinten ismerni a borokat és a magyar borászatok kínálatát eskü nagy flex.
Ha mértékkel és tudásvággyal csinálod akkor azzal egy nagyon egyedi tudásra tehetsz szert.
A legtöbb ember ismer max 3 pincészetet, de lehet hogy sokan max a Vargát tudják megemlíteni.
Ha te kipróbálsz mondjuk 30 pincészettől egy-egy bort és tudod hogy mitől hárslevelű a hárslevelű és hol a legjobb, akkor te egy művelt borivó leszel.
Én valahogy értem, miért vagy egyedül... 10 sorod elolvasása után a végkimerültség állapotába kerültem.
by the way:
Lamentál szó jelentése
lamentál (ige)
1. Hosszasan siránkozik; sápítozó hangon panaszkodik, tehetetlen szomorúsággal sóhajtozik.
– Itt cselekedni kell, ne lamentálj tovább! Az asszony erre nem nyugodott meg, továbbra is lamentált még egy darabig.
2. Régies, elavult: Hangosan jajveszékel; hangos felkiáltásokkal jajgat fájdalmában, kétségbeesésében.
A tragikus események miatt a családtagok fájdalmukban lamentálnak. – Jaj, miért történt ez? – lamentál az asszony.
Eredet [lamentál < latin: lamentor (jajveszékel, sír) < lamentum, lacrymmamentum (zokogás, könnyezés) < lacryma (könny)]
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!