Nyelvszakos hallgató, aki nem beszél?
Felvették a szakra, tehát leérettségizett és van nyelvvizsgája is. A második félévében jár, eddig minden tárgya sikerült (négyes-ötös) és a nyelvi alapvizsgán (C1) is elsőre átment. Jól sikerülnek a vizsgái, a tesztjei és teljesen jó beadandókat is készít. Láthatóan érdekli is a terület, más nyelveket is tanul, sok időt rászán, olvas, minden órára bejár, precíz, kreatív stb. Viszont nem beszél, sem az órákon, sem órán kívül (sem tanárokkal, sem magyar vagy külföldi hallgatókkal). A beszédet igénylő kötelező feladatokat letudja, de ha teheti, akkor nem szólal meg egy kukkot sem idegen nyelven.
Szerintetek mit lehet vele kezdeni? Baj vagy probléma ez egyáltalán? Oda való vagy jobb lenne, ha inkább abbahagyná és beszélni kellene vele?
válasza: válasza: válasza:1. Tanítom
2. Ez viszont nem nyelvvizsga vagy érettségi vagy nyelvtanfolyam vagy egy külföldi kisbolt, ahol meg kell értetnie magát, át kell menni a vizsgán vagy majd megszólal, ha mondanivalója van... Ez egy egyetemi szak, aminek alapvető része a kommunikáció. Az a minimum, hogy a végzett hallgatók képesek szépen, folyékonyan és választékosan kommunikálni az adott nyelven. Neki kell használnia a nyelvet a képzés során is, mert nem azért vannak a szemináriumok, módszertani gyakorlati órák, hogy síri csöndben végigülje őket. Neki is aktívan részt kell vennie az órákon, meg kell csinálnia a feladatokat stb., mert ez erről szól. Eddig sokan elnézték neki (én is), mert amúgy a többi tevékenység, számonkérés alapján látszik, hogy tud. Ugyanakkor ez nem fair a többi hallgatóval szemben és tőle is ugyanúgy el kellene várni, hogy szóban is kommunikáljon. Az is érdekes lenne, ha valaki úgy diplomázna le, hogy egy árva szót sem szólt a 3 év alatt. Ez kb. olyan mintha egy építész hallgató nem lenne hajlandó rajzolni.
3. Nem tanári képzésről van szó, hanem egy nyelvi alapszakról.
válasza: válasza:Nalunk az órái aktivitás resze a gyakorlati jegynek 30%-ban. A tanár minden óra végén feljegyzi ki mennyire volt erre hajlando. Talan ezzel tudod ösztönözni. Elvégre a jegyei alapján jo tanuló akkor valószínű az is akar lenni.
A masik meg lehet hogy csak nem jó élményei voltak a megnyilvánulással kapcsolatban. Többször szegezz neki frontális kérdéseket vagy mutass be vele egy szituációs gyakorlatot. Igy kénytelen kommunikálni. Egyébként abban osztom a többiek véleményét hogyha a követelményeket teljesíti tehat mondjuk nem emelted ki az órai aktív részvételt hogy valamennyire beleszámít a jegybe akkor nincs jogod lehúzni. Persze abban igazat adok hogy egy nyelv órán beszélni kell de tanárként ezt a fennt említett módszerekkel lehet orvosolni. Egy idő utan ha érzi hogy megy neki akkor lehet magától is reagál. És lehet meg jót is tennél neki hiszen a tanításnak pont ez lenne a lényege hogy olyan képességeket sajátítsunk el vagy fejlesszünk amik nem mennek.
válasza:"Ugyanakkor ez nem fair a többi hallgatóval szemben és tőle is ugyanúgy el kellene várni, hogy szóban is kommunikáljon."
Akkor miért nincs elvárva?
"Az is érdekes lenne, ha valaki úgy diplomázna le, hogy egy árva szót sem szólt a 3 év alatt."
Akkor ez kizárólag az oktatás és az oktató hibája.
Az oktató feladata, hogy a nyelvi gyakorlati órákon beszéltesse a hallgatókat.
Szóbeli vizsga meg nincs? Nehezzen tudok elképzelni olyan szóbeli vizsgát, hogy egy szó nélkül átmenjen valaki.
Ha nincs szóbeli számonkérés/vizsgarész, az szintén az oktatás hibája és a tárgyfelelősé.
"Ez kb. olyan mintha egy építész hallgató nem lenne hajlandó rajzolni."
Ezzel azért vitatkoznék. Ha egy építész hallgató nem rajzol, akkor a beadandó feladatokat sem teljesíti, mivel ott vannak rajzfeladatok, építészeti tervezés műszaki rajz nélkül el sem képzelhető...
Másrészt az építészmérnöki képzésre rajz alkalmassági vizsgán kell teljesíteni.
Ha a nyelvszakon nincs szóbeli alkalmassági vizsga idegen nyelvből, akkor az a felvételi rendszer hibája.
A tárgyak tematikája, az órák felépítése és az értékelés sem egységes, minden oktató a saját elképzelése szerint tanít és értékel. Mindenki másképp viszonyul ehhez a kérdéshez, valaki megbuktatná, én levonom érte a pontokat (így még jó jegyet kap, viszont megbuktatni én sem biztos, hogy megbuktatnám), míg más nem veszi figyelembe és nem foglalkozik vele, hogy beszél vagy sem. Ez vita tárgya, hogy mit kell kezdeni egy ilyen hallgatóval és mi a helyes megoldás ebben az esetben. Ugyanis azt lehet értékelni, amit teljesít és ennek egyik része nagyon jó, míg a másik része mondhatni nulla. Viszont tudjuk (mert az eredményein látszik), hogy az órai aktivitása nem tükrözi a tudását és a képességeit, emiatt tulajdonképpen az sem lenne teljesen fair, ha nem engednénk át semmiből, mert az ugyanúgy nem a valós tudását értékeli, mint ahogyan az sem, ha max pontot kap.
Szóbeli vizsgák csak a második évtől vannak a szakon, tehát ebben a félévében már szóban is kell majd vizsgáznia. Eddig nagyrészt alapozó tárgyakat tanult, azok mind vagy írásbeli vizsgával vagy gyakorlati jeggyel zárultak. Egyedül az alapvizsgának volt szóbeli része, azon átment.
Az építészt csak egy példának írtam, hogy lehessen látni, hogy a szóbeli kommunikáció egy nagyon fontos része a szaknak. Nyelvszakon nincsen szóbeli alkalmassági vizsga. A felvétel feltétele az emelt szintű érettségi az adott nyelvből (B2), ahol van szóbeli rész is, így azt mindenképpen teljesíteni kell. A képzés során pedig az alapvizsgával (C1) szűrjük a hallgatókat.
válasza:"Mindenki másképp viszonyul ehhez a kérdéshez"
Itt van a kutya elásva. Az baj, ha nincs egységes álláspont az oktatók részéről.
"Szóbeli vizsgák csak a második évtől vannak a szakon"
Itt meg a második kutya van elásva. Ha a követelmény is olyan, hogy első félévben nem kell megszólalni, akkor nem is érdemes ezt az okfejtést továbbvinni.
Szerintem meg kellene változtatni a követelményrendszert, és ha -elmondásod szerint- ez valóban egy kommunikációközpontú képzés, akkor minden félévben el kell várni a hallgatótól ezt a fajta képességet is. Persze ennek biztosan vannak korlátai, hiszen egy nagy csoportlétszám esetén mindig lesz olyan, aki kevésbé aktív. Ha lennének projektmunkák és 3-4 fős konzultációk idegen nyelven, az kiküszöbölné ezt a hiányosságát az oktatásnak. Ha oktató vagy, akkor tessék ennek érdekében tenni valamit. A hallgatóknak is hasznos lenne bizonyára, ha 3-4 fős kötelező workshopok lennének előírva, ahol mindenkinek meg kell szólalnia.
Tegyük jobbá a képzést, cselekedjünk!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!