Azért nem megy a matek, mert nem foglalkozok vele?

A matekot elsősorban meg kell érteni, aztán gyakorolni a típusfeladatokat.

Anélkül nem megy.

Az a baj, hogy szerintem nincs benned igény arra, hogy egy-egy témakörön belül mindent megismerj. Engem valahogy mindig érdekelt, hogy az adott témában milyen lehetséges problémákkal, milyen lehetséges feladatokkal futhatok össze, és hogy melyiket hogy kell megoldani.

Ezen kívül voltak a különleges feladatok, ahol valami egyedi képletet, ötletet kellett alkalmazni. Azokat külön élveztem.

És mindig tudtam, milyen megoldást kell alkalmazni. És ezt nem úgy jegyeztem meg, hogy ha Pistike van a feladatban, akkor ez a képlet jó, ha Józsika, akkor meg amaz. Úgy jegyeztem meg, hogy mindig azt kerestem, mi van megadva, mi a kérdés, és ebből a kettőből következően milyen képleteket, módszereket lehet használni.

Csak így lehet logikusan gondolkodva, akár nulla otthoni rádolgozással (ha már órán meg tudod jegyezni) akár sorozatosan is ötösöket írni.

Tegyük fel, hogy van két tört, amit össze kell adni. Sima 5/10+2/20, mondjuk.

A rossz matekos legfeljebb nekiáll egyszerűsíteni keresztbe, mert valahol látta, meg hát itt is törtek vannak, oszt' jól van az úgy...

A jó matekosnak feltűnik, hogy bár csábító a keresztbe egyszerűsítés lehetősége, de azt csak akkor lehetne, ha a két törtet szorozni kellene, itt viszont összeadás van, ami teljesen más szabályokkal működik. Ezért inkább kitalálja, mi legyen a közös nevező.

Na valahogy így működik ez az utolsó pillanatban átnézéssel. Lesznek emlékeid, hogy mit lehet csinálni, csak azt nem tudod biztosan, hogy milyen esetben lehet elkövetni azt, amire emlékszel.

Ezért kéne a matekkal alaposan foglalkozni, odafigyelve. És akkor nem kell tanulni, mert a szabályokat ha ismered, minden megoldás jön automatikusan, az adott helyzetnek megfelelően.

A közlekedés, a KRESZ ugyanez.