Mesterképzés pontszámok?

A mesterképzések egyik általános sajátossága sajnos, hogy a legtöbbjüknél a különböző években a jelentkezők száma erősen fluktuálni szokott, s ez az általában alacsony mesterképzési keretszámok fényében a bejutási ponthatárokat évenként erősen eltolja. Ha például a keretszám 20, s egy adott évben csak 20-an jelentkeznek, akkor szinte mindenkit felvesznek, s ez radikálisan lenyomja a ponthatárokat. Ha viszont mondjuk 10-el többen, azaz 30-an jelentkeznek egy évben, akkor a leggyengébek kiesnek a rostán, s ennek a 10 gyengébb jelentkezőnek a kiesése önmagában felnyomhatja 75 fölé a határt, hiszen mesterképzésre többségében csak erősebb hallgatók adják a fejüket.

A második kérdésre válaszolva: az egyetemeknek minden évben egyedi döntés alapján joguk van a meghirdetett maximális keretszámnál több hallgatót is felvenni, ha úgy ítélik meg. Számukra ez többlet-bevételt jelent, s ha más, nem teljes keretszámmal, vagy egyáltalán nem induló állami mesterképzések finanszírozási keretét át tudják csoportosítani, ennek nincs akadálya. Csak a minimális keretszám jelent jogi kötelezettséget a számukra: ha ugyanis kellő számú jelentkező eléri az államilag meghatározott minimális felvételi ponthatárt, akkor kötelesek a képzést elindítani.

#2 és #3: Sajnos lehetetlen az első kérdésedre általánosan válaszolni. Mesterképzéseknél nagyon gyakran előfordul, hogy kellő számú jelentkező hiányában több egyetemen nem indulnak el. Mondjuk ha X és Y egyetemen is a minimális keretszám egy adott mesterképzésen 10-10, és mindkét helyet elsőre csak 9 olyan jelentkező jelölte meg, aki elérte a minimális pontszámot, akkor ez a 18 hallgató oda nem kerül be, de mivel általában második vagy harmadik helyen szinte mindenki megjelöli ugyanazt a képzést egy másik helyen (mert inkább utazgat távolabbra, minthogy egy évet várjon), ez a 18 hallgató automatikusan versenybe kerül egy olyan Z egyetem jelentkezőivel, ahol volt elég alkalmas jelentkező, ily módon esetleg akaratlanul is a felvételről letaszítva olyan Z egyetemre jelentkezőket, akik nélkülük simán bekerültek volna. Sokszor megesik, hogy egy adott évben több kisebb egyetemen egy adott, meghirdetett mesterképzés kellő számú alkalmas jelentkező miatt nem indul el, s így akár az is, hogy az adott évben csak egy-két helyen ténylegesen beinduló mesterképzésen hatalmas tolongás lesz, kiélezve ott a versenyt.

A második kérdésedre két lehetséges válasz is van:

1. A sok jelentkező nem feltétlenül jelent magas minőséget. Mivel a jelentkezés semmibe sem kerül, és sokszor az egyetemek az alapképzéses hallgatóik körében reklámozzák a mesterképzéseiket (hiszen ez anyagi érdekük), van, amikor sikerül rengeteg hallgatót jelentkezésre bírni.

2. A mesterképzésekre sokszor szóbeli felvételi van, s a pontozás ilyenkor erősen szubjektív is lehet. Más szóval: nagyon sok múlik azon, hogy az adott évben az adott egyetemen mennyire keménykedő felvételi bizottság áll össze. Vannak bizottságok, ahol önérdekből arra mennek rá, hogy minél több embert fölvehessenek, s ilyenkor két kézzel adják a pontokat. S vannak bizottságok, ahol arra mennek rá, hogy "nehogy már gyenge hallgatók bekerüljenek", mert tartani akarják a színvonalat, még annak árán is, hogy kevesebb hallgatót vesznek fel; s ezek keményen pontoznak.