Mit tennél, ha az oktatód olyan dolgot kérne tőled számon, amiről tudod, hogy az adott tudomány területén nem állja meg a helyét?

Legyen szó akár olyan ismeretekről, amik nem felelnek meg a valóságnak, de a helytelen változatot akarja hallani tőled, de az én esetemben olyan módszertani alapvetésekről van szó, amiket nem szabadna átlépni.

A diplomamunkám a téma, hogy konkrétumot mondjak. A konzulensem a terjedelem növelése miatt át akarta variálni a hipotéziseket. Lényeg a lényeg, egy empirikus kutatásról van szó, adottak az eredmények, elvégeztem statisztikailag korrekt módon az elemzéseket az adatokon, nem lett szignifikáns eredmény, na bumm, kit érdekel, az is eredmény. Az egyik, ami nem hagyta nyugodni (igyekszem konyhanyelven), hogy mivel a fő statisztikai próba nem adott eredményt, nem akartam utóvizsgálatokkal vizsgálni a konkrétumokat, mert nem indokolja semmi, ugyanaz lesz az eredménye, mint amit a fő teszt kidobott, korábban úgy tanítottak, hogy ebbe ilyenkor már nem kell belemenni. A kétoldaliságot beleírtam az elemzésekbe, az sem tetszett neki, mert minek (basszus, publikációkból néztem ki, hogy hogyan kell közölni az eredményeket). És emellett legutóbb azzal rukkolt elő, hogy ő melyik adatból melyiket vonta ki és ezeket valami ákom-bákom módon összekorreláltatva szignifikáns eredményt kapott, írjam azt bele. Eleve nem is értettem, mit szeretne, másrészt hogy írjak valamit bele, amit meg sem tudok indokolni, hogy miért úgy vizsgáltam, honnan jött nekem (vagyis neki) egyáltalán az ötlet, mire alapozva, hogy úgy csináljam. De ha ettől elvonatkoztatok, akkor is ott a tény, hogy elkezdtünk hajszolni egy szignifikáns eredményt, pedig semmi szükség rá és teljesen rendben lenne az is, ha beletörődnénk, hogy ez ennyi volt, a várakozásokkal ellentétben nem tudjuk kimutatni azt, amit feltételeztünk, ennek lehet sok oka, amit érdemes kifejteni, de fölösleges megerőszakolni 20 adatot, hogy valami végre kijöjjön, azt is olyan módon, hogy ellentmond annak, ami statisztikailag korrekt lenne.

Aki ért hozzá, az tudja, hogy okkal alkalmazunk anovát ahelyett, hogy minden lehetséges kombinációban t-próbákat vegyünk fel az egyes kategóriák között. Ez módszertanilag nem lenne helyes, de konkrétan ezt várja tőlem.

Nem, nem érzem magam okosabbnak a profomnál kis senki mesterszakos hallgatóként, de egyszerűen ez bántja a lelkiismeretem és ha valamiben, ebben biztos vagyok, hogy helyesen tudom, helyesen tanultam korábban és ha ez nem lenne, önmagában az is baromira zavarna, hogy utólag akarunk kitalálni hipotéziseket az eredményekhez. És értem, hogy ő kutat, de nem tudom feloldani magamban ezt a konfliktust, ő meg nem tudja megindokolni, hogy miért helyes ez így.

Ha ellenszegülök vele, vissza fogja dobni a munkám valószínűleg. Ha nem, akkor meg olyan munkát kell kiadnom a kezeim közül, ami egy hányás és letagadnám, főleg hogy nem a saját akaratom van benne már egyre inkább...

Mit tegyek?