Mit jelent, milyen a közömbös ember?

Két, markánsan elkülöníthető jellemről lehet szó, amit egy külső és felületes szemlélő könnyen összetéveszthet. Általában mindkettőt negatívnak ítéli a külső szemlélő, azonban ez nem így van.

Az igazi negatívnak nevezhető figura, akit semmi nem érdekel, senkivel nem foglalkozik, már már közönyös, cinikus, rengeteg belső konfliktussal küzd, de ezt önmaga előtt is titkolja, továbbá minden lényeges kérdésben szkeptikus, kétkedő, bizalmatlan. Ami némelyiket tűzbe tudja hozni, az a haszonszerzés, de ez nem igaz mindre!

A másik figura, az elfogadó. Nem közönyös, és nem is igazán közömbös, inkább semleges, a szó jó értelmében szenvtelen. Nincsenek látványos megnyilvánulásai, bár pontosan ismeri a dolgok rendjét. Tudja, elég a legkisebb beavatkozás, a dolgok rendben vannak, ha nem is úgy tűnik. Tetteit nem a tetszés-nem tetszés, hanem a helyzet szüksége motiválja. Megteszi, és tovább lép.