Évismétlés elsőben?

Tanár látja az iskolában, én meg itthon, mennyire kivan. Emiatt is szeretnénk.

Nem minden akadály előtt hátrálok meg, sőt. Egy talpraesett kisgyerekről van szó, aki nagyon nyitott, mindenkivel jól kijön, optimista, jóindulatú és lelkes-volt idáig!!! Neki nagyon nehéz feldolgozni, hogy ennyire nem megy a suli, sírva tört ki belőle, hogy "én semmiben nem vagyok jó". Érzi, látja, hogy a többiek jobbak. Neki ez nagyon nagy trauma. Egyszerűen azért, mert az ovodában nyomatták, hogy ne maradjon még egy évet. Én már akkor azt mondtam, hogy maradjon még oviban, de mindenki azt mondta (család, Óvónők), hogy jaj dehát milyen kis talpraesett a gyerek. Na erre az iskolában rajta kívül még 2 gyerek nem évvesztes, a többiek mind! 7 évesen kezdték. És Igen, Ő még túl kicsi volt a kezdéshez. Lelkileg le van törve, nagyon le van terhelve és teljesen megváltozott. Nemcsak arról van szó, hogy a gyerek nem jól tanul, hanem ki van bukva. Remélem, érthető vagyok. Tehát ilyen szinten ez nem meghátrálás, hanem a gyerek érdekében jobban járnánk, illetve járna, ha most ismételne, minthogy egész életében bukdácsoljon, az nagyobb trauma lenne neki azt gondolom.És a beilleszkedés nála nem téma.

NAGYON KÖSZÖNÖM!!!!