Van még, aki NEM halogatja a tanulást (felsőoktatás)?

Ami megértős, számolós, feladatmegoldós, azzal még hétről hétre is foglalkozom, ami pedig megtanulós, "magolós" azt is 4-5 nappal számonkérés előtt elő szoktam venni.

Továbbá azt vettem észre, hogy ha levetkőzöm azt, hogy "á, még messze van, még nem kell tanulni", hanem koncentrálok, gyorsan tanulok, hogy minél hamarabb végezzek aznapra, akkor baromi hatékony is. Múlt félévben zh-k előtti nap hétkor már bezártam füzetet, könyvet, ppt-t, a facebook-ot is hanyagoltam, hogy ne lássam, amit a csoportba írnak a többiek, és lazítottam. Egyszer-kétszer szórakoztam vagy kocsmáztam is zh előtti délután.

Amikor viszont szabad délutánom vagy hétvégi napom volt, elővettem a nehezebbeket és átnéztem, gyakoroltam.

Általában úgy beszélnek a halogatásról, mintha CSAK ÚGY lehetne, lenéző hangnemben azokkal szemben, akik nem egy-két délután alatt tanulják meg. Sokszor közlik is, hogy aki normális, halogat.

Csak én érzem ezzel szemben úgy, hogy mindkettő csak egy szemlélet, mindkettő lehet hatékony (bár már szempontból), mindkettő mellett lehet lazítani is? Hogy lényegében csak egy más időbeosztás, a "szenvedések" elosztásának egy más módja?