Hogy kell egyetemen fizikat, matekot tanulni es tenylegesen fejlodni, majd eredmenyeket elerni?

Nézd, a helyzet az, hogy nincs királyi út. Sokat kell gyakorolni, sok időt kell rászánni. (Persze aki olyan gimiből jön, hogy már mindent tud, annak nem, de hát nem mindenki jön olyanból.) Miért nincs időd az elegendő tanulásra? Dolgozol mellette? Mennyit tanulsz ténylegesen? Időd nincs, vagy kedved?

Én informatikus vagyok, MSc-s, és sok matematikaórám van (majdhogynem kizárólag az, mert a szakirányom erősen épít a matematikára). Amíg olyan matekot tanultunk, ami már a gimiben is volt, nem is nagyon készültem. Most viszont minden óra után átbogarászom az anyagot, megértem (ha valamit nem értek, megkérdezek valakit, ha ő se, akkor keresek valakit, aki érti), kijavítom a jegyzetelési hibáimat (ezek viszonylag egyértelműek szoktak lenni).

Amelyik tárgyból van gyakorlat, vagy kiadott feladatsorok, amiket mindig megoldok, ott ez nem olyan fontos, de ahol nincs, ott minden esetben megértem és megtanulom a bizonyításokat is. Ugyanis ha nincsenek gyakorlópéldák, akkor csak a bizonyítások megértése, megtanulása során lehet az új fogalmakat megérteni, begyakorolni.

Nekem az segít a megértésben, ha lemásolom a homályos részt. Nézhetem percekig, és semmi, de ha elkezdem másolni, szinte azonnal megértem. Hiányzás után is mindig kézzel másolom le a jegyezetet.

Ez persze sok idő. Egy félévben elvileg kb. 30 kreditet kellene teljesíteni, kreditenként kb. 30 óra tanulással kell számolni, ami így 900 óra, a 15 hetes szorgalmi időszakra vetítve heti 60 óra (de ebben persze az előadások is benne vannak). Nekem ez kb. heti 50-ből megy, de ebben az is benne van, hogy tartok is órát (kb. heti 2-3 órát vesz el).

Fizikából a példák megoldásánál én azt próbálom átlátni, hogy mi mit határoz meg. Tehát ha összerakok egy áramkört egy elemből, egy izzóból meg két drótból, akkor abban kialakul valami áramerősség. Tehát az elem feszültségének meg az izzó ellenállásának meg kell határoznia az áramerősséget. Hasonló gondolatot elég sok területen lehet alkalmazni a gondolataid renszerezésére.

Magas szintű fizikát sosem tanultam, de ami még nagyon hasznos volt nekem, az az alapvetően mechanika példák megoldására használatos hétparancsolat (sajnos nem emlékszem mind a hétre):

1. ábra rajzolása

2. erők berajzolása (ha több test van, az egyes testekre ható erők külön színnel)

3. vonatkoztatási rendszer választása (ábrára berajzol), ha forgatónyomaték is van, akkor a forgástengely kiválasztása, amivel az egyenletet felírod

4. erők felbontása (szaggatott vonallal, és maradjon átlátható az ábra)

5. mozgásegyenletek felírása

6. egyenletmegoldás (számolás)

7. eredmény realitásának ellenőrzése (ehhez persze kell tudni, mi a reális)

Ez abban is segít, hogy rá vagy kényszerítve, hogy elképzeld, átgondold a problémát. Különben nem tudnád az egyes testekre ható erőket felrajzolni, a mozgásegyenleteket felírni.

Ami még nekem fizikából, de más tárgyakból is segít, ha egyszerűbb példák megoldásával kezdek. Arra van jó képességem, hogy az egyszerű példák megértése után már könnyen meg tudok oldani egy bonyolultat, nehezet is. Persze ez nagyon egyéni dolog, neked lehet, hogy éppen az összetettel kell kezdeni, és miután a végére értél, már mindent meg tudsz oldani.