Miért fontos hogy jó gimit válasszunk?

Elméletileg mindenhol ugyanannak kéne lennie a tananyagnak, de a tanítás minősége változó.

Én pl. viszonylag jó suliba jártam, de azért nálunk is volt pár semmire sem jó tanár, egy kifejezetten rossz gimibe pedig egyre több van belőle.

Ezen kívül egy jó gimibe valószínűleg rendesen van felszerelés, télen van fűtés, stb.

Szóval egy jó gimi mindenképp jobb, hisz jobban fel tudnak készíteni érettségire meg mindenre, stb.

Biztos vannak ilyen esetek is,ahogy utolsó írta...én se a legjobb középiskolában tanultam,de a matekot legalább jól tanította a tanár,ha mást nem is adtak le jól. Meg én szerettem is a matekot meg a fizikát,szóval én is viszonylag sok pontot szereztem és azóta már egy bsc-t is elvégeztem műszaki szakon.

DE igaz amit az első írt,minél jobb,annál jobb a színvonal,meg valószínűleg ha a megye legjobb sulijába jársz,akkor jobb lesz a közérzeted is,nem fogsz elkallódni. Általában a legjobb sulikba normálisan viselkednek a tanulók,nem cseszegetik egymást,nem maradnak ki,nem szólnak be a tanároknak.

A 2. válaszoló nagyon jól rátapintott a lényegre, csak a következtetése volt hibás.

1, azaz egy ismerőse van ilyen. Egy jó meg gimiben jóformán mindenkinek megvan a 460 pontja. És ha 13 évesen az esélyidez akarod maximalizálni, hogy minél több pontod legyen, akkor statisztikailag a legjobb választás egy jó gimi.

A tanár tanít, az atmoszféra nevel.

Nyilvan ha o meg birta csinalni, akkor barki, akinek van egy kis esze, es elegge motivalt. Nem volt zseni a srac.

Atlag feletti gimibe jartam, nemhogy nem volt mindenkinek 460 pontja, de valaki a minimumot erte csak el.

Nem a korulmenyekre kell bizni a dolgot. Az keves. Ha tehetnem en is gyenge suliba mennek, ha elorol kene kezdenem. Konnyebb elerni az otost, azokra a tantargyakra tudsz koncentralni jobban, ami kell. Tobb idod marad egyeb klassz dolgokra. Ez az en nezopontom. En is azert mentem jobb gimibe, mert a tarsasag biztos jobb, tanulosabbak jarnak oda. A francokat. Ott is vannak olyanok, akik elkallodnak.

De ahogy a számok mutatják, mégsem csinálja meg mindenki. Persze lehet más elképzelésünk van egy jó gimiről vagy egy átlag felettiről, de amiket én tapasztaltam, ott bizony ciki volt a 430 pont alatti felvételi pontszám, igaz ez még a 480-as rendszerben volt.

Nem ismerjük a kérdezőnek az elszántságát, így csak általánosságban érdemes neki tanácsot adni. A kivétel persze erősíti a szabályt!

Egyébként a jó gimikben sem kell megfeszülni a jó jegyekért. Az iskolának is célja, hogy ott maradjon a toplista tetején, és ezért hajlandóak nemcsak hogy jobb jegyeket adni, de még tanártól is megválni, ha lerontja az érettségiket.

Az eredményes gimiket pedig támogatják, így a magasan képzett, sokszor tudományos fokozattal rendelkező tanárok - főleg a gyakorlóiskoláknál - jó eszközparkkal is bírnak az eredményes felkészítés hét.

A gimnáziumot egy elég erős, mások által jónak titulált iskolában kezdtem. Sokan voltunk, kevés figyelmet kaptunk, főleg azok, akik semmiben nem voltak kiemelkedőek. Köztük én is. Nem az, hogy buták voltunk, de egyszerűen el voltunk veszve, nem tudtam, mihez értek, és semmiféle segítséget nem nyújtottak. Rosszul éreztem ott magamat, nem tudtam, ki vagyok és mire képes, az önbizalmam a béka segge alá süllyedt.

Átmentem egy """"kisegítő"""" iskolába. Nem kisegítő volt, de bárkit felvettek, és emiatt alapvetően életszagúbb volt a közeg, nem annyira steril. A tanárok, megdöbbentett engem is, színvonalasabbak és felkészültebbek voltak ebben az iskolában. Az igazgató gyakran beszélgetett velünk, érdeklődött a hogylétünk felől, maximális figyelmet kaptunk és rögtön az elején kiderült, hogy mi is az, amihez értek. Végig jeles tanuló voltam, szuperül leérettségiztem, szuperül felvettek és szuperül lediplomáztam.

Az osztályomban mindenki továbbtanult. Mivel mindenki tisztában volt a képességeivel és a tanárok segítettek, ezért önkritikát gyakorolva, valaki csak OKJ-ra ment, valaki felsőoktatási szakképzésre, valaki pedig egyetemre.

Megnéztem a menő gimnáziumom volt tanulóit, és az arány nagyjából ugyanannyi, egyetlen különbségnek azt találtam, hogy többen mentek onnan Corvinusra, viszont voltak, akiket annyira leszívott a közeg, hogy le sem érettségiztek évekig. [Ezt nem Facebookról derítettem ki, velük tartottam a kapcsolatot.]

Tehát összességében nem az iskolától függ szerintem.

Lehet kivételesen jól jártam, hogy egy gyengébbnek mondott iskolába ennyire jó tanárokkal találkozhattam, akik rengeteg figyelmet fordítottak ránk. Lehet, más szupernek feltüntetett gimnázium tényleg szuper.

Viszont a saját bőrömön azt tapasztaltam, hogy jobban jártam és jobban teljesítettem egy gyengébb gimnáziumban: de azt hozzátenném, hogy én alapvetően elég zárkózott, sértődékeny és túl érzelmes vagyok, akik pedig belefáradtak abba az iskolába, szintén hasonlóan, kissé labilis emberek voltak. Nyilván ez is hozzátett ahhoz, hogy a gyengébbnek tartott iskolában jobban ment minden. Nem arra mentek rá a tanárok, hogy mindenki jeles legyen, és ez az osztályátlag jól mutasson, hanem hogy személyenként kihozzák mindenkiből a legtöbbet.

Ettől függetlenül én azt mondom, érdemes egy erősebbet gimnáziumot megpróbálni, viszont ha úgy érzed, nem megy, nem tetszik, akkor átmenni egy gyengébbe.