3 hónap matek és történelem középre fellehet készülni úgy, hogy mind kettő olyan 80% legyen?

Nyílván, az elvárás többnyire mindenhol sok, de az nem jelenti azt, hogy az magas szinvonalú is lenne. Akik gazdasági szakokon tanulnak, nekik világos, hogy az a kevés matek is sok meg nehéz, mivel általában nem az az erősségük, ill. érdeklődési körük, mert ha az volna, akkor lehet, hogy matematikusnak mentek volna.

Amúgy nem hiszem, hogy tudsz mondani matekból olyan témakört egy gépész, vagy villamosmérnöknek, amit ti tanultatok de ők nem.

Egyszerűen azért, mert a gazdasági szakokon nem is kell olyan mélységben érteni a matekot.

Van egy alap matek, amit maximum néhány gazdasági modellre alkalmaztok, és ennyi. Ezek nem követelik meg általában a deriválás, integrálás ismereténél magasabb tudásanyagot.

nem értek egyet azokkal,amiket leírtál. Pont azért mentem gazdasági szakra ,mert erősségem a matek,és kell is hozzá.

Ez hülyeség,h akinek erőssége,az egyből megy matek szakra. Mindenki nem lehet matektanár,csak azért mert erős matekból. Gazdasági szak ,matekos szak,akármit is írsz,mivel ebben tanulok. Arról nem tehetek,h csak olyat ismersz,ahol a színvonal alacsony.

Ismerem a gazdaságit és a mérnökit is. Ha gazdaságból a legerősebbet veszem és mérnökiből is akkor egy gazdaságis azonnal felkötné magát attól a matektól amit egy villamosmérnöki hallgat egész nap. (Én is gazdaságis beállítottságú vagyok inkább, vagyis nem vagyok részrehajló a témában, hogy kinek a matekja nehezebb)

Hasonló helyzetben vagyok mint a kérdező, csak én nappalin vagyok OKJ-n és is tovább szeretnék tanulni. (ez előtt humános voltam) de most gazdaságis és nagyon tetszik.

Matek-Töri kiesős kombináció ha a legjobbat akarod kihozni magadból a pontok terén és államira akarsz menni. Esetleg pénzügy és számvitelre!

Nekem még van ezen kívül egy évem az OKJ-ből, nyáron kezdek el tanulni a matekra. Májusra simán összehozom a 90%-os közepet(nyáron napi 2-3 óra matek) suli időben 1,5 óra, januártól meg újra 2 áprilistól 3 :D

A másik felvételi tantárgyod a nyelv legyen! Egy felsőfokú angol nyelvvizsga középen egy 90-95%-os érettségit jelent, így megcsinálod a nyelvvizsgát és az érettségid is meglesz. 220 pont ez a 2 :D

"nem értek egyet azokkal,amiket leírtál. Pont azért mentem gazdasági szakra ,mert erősségem a matek,és kell is hozzá.

Ez hülyeség,h akinek erőssége,az egyből megy matek szakra. Mindenki nem lehet matektanár,csak azért mert erős matekból. Gazdasági szak ,matekos szak,akármit is írsz,mivel ebben tanulok. Arról nem tehetek,h csak olyat ismersz,ahol a színvonal alacsony."

Nem kell egyetértened, én teljesen tiszteletben tartom a véleményed. Én pusztán általánosságban beszéltem, amit a tapasztalat mutat. Aki nagyon vágja a matekot, csak töredékük megy gazdasági szakra.

Ez viszont nem jelenti azt, hogy közülük mindenki egyből matematikusnak megy.

Végképp pedig nem jelenti azt, hogy matektanárnak.

Egyébként meg a matektanárokat ne vegyük egy kalap alá a matematikusokkal.

Nagyon kevesen mennek ma kimondottan mondjuk középiskolai matektanárnak, nem is gondolnád, hogy mennyire kevesen. (Hogy miért ezt most itt nem fogom kifejteni, mert arról regényt lehetne írni...).

Szóval nem mennek gazdasági szakra, nem mennek matektanárnak, kérdés akkor hova mennek.

A válasz az, hogy villamosmérnöknek, gépészmérnöknek, vegyészmérnöknek, informatikusnak, stb.

Több tízezren választják ezeket, éves szinten.

"és hogyne lenne már érdeklődési köre egy könyvelőnek a matek ... egyértelmű,h matekból otthon kell lennie. egy élelmiszer ipari mérnöknek nincs annyi matek."

Hidd el, nem az a jellemző, hogy minden könyvelő szabadidejében Fredholm-féle integro-differenciálegyenleteket olvasgat, vagy éppen parciális differenciálegyenleteket oldogat meg Hilbert-terekben való Fourier sorfejtéssel.

Persze kivétel lehet, de inkább egész nyugodtan befizetek arra, hogy találsz ilyen könyvelőt, aki egyáltalán hallott ezekről a dolgokról, nemhogy foglalkozni vele.

És azt kell mondanom, teljesen rendben van és normális, ha ezekről nem is hallot egy könyvelő. Egy könyvelőnek nem ez a feladata, nem ezt alkalmazza a mindennapi munkája során.

(Beletrafáltál egyébként a témába, mert nem egy könyvelőt ismerek, úgyhogy van némi rálátásom a dologra).

Hogy tisztába legyél a dolgokkal, elmondom mit csinál egy könyvelő, napi munkája során.

Figyeli napi szinten az összes törvényt, jogszabályt, ugyanis naprakészre és tájékozottnak kell lennie, hiszen mindig valamit módosítanak, amihez alkalmazkodni kell.

Rendszeresen meg kell ismernie új módszereket, új számítógépes könyvelőprogramokat, szóval folyamatosan fejlődnie kell a szakmában, hogy az az elvárásoknak megfeleljen. Mindig továbbképzésekre jár, külön tanfolyamokra, ahol új ismereteket mutatnak be. Egy könyvelő élete végéig tanulja a szakmáját, mert mindig van valami változás, amihez igazodni kell, és ez persze komoly kihívás mindig.

Mivel a szakma alapvetően igen nagy területet fed le, ezért a könyvelő mindig specializálódik az ő területére, mert az egyes területek nagyon különbözőek lehetnek. Nem mindegy, hogy magánszemélynek könyvel, vállalkozónak, vagy épp egy nagy cégnek.

De az sem mindegy, hogy ez egy fémipari, vagy pl. mezőgazdasági vállalkozás, stb.

Teljesen más szabályok vonatkoznak ezekre, amit a könyvelő átlát bizonyos mértékben, de inkább specializálódik.

Látható, hogy a felsoroltak, a könyvelőnek rendkívül széleskörű, egyedi gondolkodás -és látásmódját tükrözik.

Ezért bátran kijelenthetjük, hogy ezen sok időt felemésztő munka elvégzése mellett a könyvelőnek nem lesz szabadideje arra, hogy a felsőbb matematikával foglalkozzon.

(Ha azzal foglalkozna, akkor meg nem fog könyvelőként dolgozni).

Remélem, valamennyire sikerült megvilágítanom a dolgot, hogy valamit tudj erről is, ne pedig csak a szélsőséges élelmiszermérnök esetét emlegesd.

Viszont, hogy a kedves kérdezőnek is válaszoljak, a módszerekre vonatkozóan:

Matekból tudok tanácsot adni: Mindig az ésszerűség és a logika vezéreljen. Törekedj a dolgok megértésére, arra, hogy miből mi következik, vagyis légy következetes.

A matematika logikusan, hierarchikusan épül fel. Az egyes tananyagrészek egymásra épülnek.

Bizonyos alapismereteket alkalmazzuk az arra épülő, későbbiekben elsajátítandó ismeretekhez, új témakörökre.

A matematika tárgya és felépítése logikus egységet alkot, melyet a tanulás folyamata közben is vegyünk figyelembe.

Először mindig tanulmányozzuk át a megfelelő elméleti hátteret, majd annak jobb megértését segísük elő konkrét példák megismerésével.

Vegyünk gyakorlati, ill. hétköznapi példákat is.

Fontos: Ne pusztán a függvénytáblázatra támaszkodjunk, próbáljuk megérteni, a mögöttes tartalmat, hiszen így szerethetjük meg a tárgyat.

Nem szabad mindent tényként elfogadni, próbáljunk önmagunk is bizonyos következtetéseket konstruálni.

Ezek alapvető gondolatok, a matematika megismeréséhez, sajnos nem tanítják a középiskolákban.