Mégis mennyire kemény az orvosi?

Ha csak attól elájultál, hogy szó volt a vérről, akkor felejtős.

Igazából a vér a legkevésbé undorító dolog, amivel találkoztam orvosis éveim alatt (mondjuk én nem is voltam tőle rosszul).

Ott lesznek anatómián a formalinban ázott testrészek/emberek. Akkor az igazi, amikor már egy 20 éves preparátum szanaszét van cincálva. Mondjuk ez önmagában nem visszataszító szerintem.

Első év végén ápolástani gyakorlat, ahol ha szerencsés vagy, lesz részed mindenben. Én nagyon jó helyen voltam, de így sem úsztam meg néhány ágytálazást, pelenkacserélést, mosdatást. Na ez az, amit én totálisan nem bírok, de túléltem

A patológia harmadévben neccesebb. Ott aztán vannak szagok, vér, "kipakolt", darabokra szedett friss hullák. Néha pedig a halottak háttértörténete még megrázóbb, mint a látvány. Van, aki bírja, van aki nagyon nehezen éli túl.

Aztán ott lesznek a műtétek, sebészet gyakorlat, traumatológia... Vér, vér, vér.

Bocs, hogy ilyen részletesen írtam le a fentieket, csak azért tettem, hogy lásd, miről van szó.

Ha esélytelen, hogy meg arátkozz a vérrel, akkor felejtős. Bár szvsz mindent lehet, csak akarni kell.