Orvostanhallgatók/orvosok! Szerintetek összességében megéri az orvosi pályát választani?
Én negyedéves vagyok most és egyre inkább úgy érzem, hogy nem. A képzés is kb. csak a magolásról és a stresszről szól, részemről a vizsgaidőszak is mindig egy rémálom (ráadásul a szorgalmi időszak sem móka-kacagás). Nem látom a fényt az alagút végén sem, végzés után is egy évtized eltelik, mire az ember esetleg élni is tudna, nem csak dolgozik és tanul, de normálisan megélni akkor sem lehet (mármint itthon, nem csoda, hogy aki tud, inkább lelép). Ez meg lehet, hogy csak az én egyéni problémám, de arra sincs időm/lehetőségem, hogy valami magánéletem legyen és félek, hogy családom sem lesz később (valószínűleg nem kicsit 30 fölött járok majd, mire lehetőségem lehetne rá, ami lányként elég necces már...).
Csak én látom ilyen rossznak a helyzetet, vagy más is érzi ugyanezeket?
válasza:Pont most írtam le egy másik kérdéshez a véleményem:D
http://www.gyakorikerdesek.hu/kozoktatas-tanfolyamok__tanula..
Összességében azt mondom, hogy ha csak az eszemre hallgatnék, akkor nem éri meg. Viszont az embernek nem csak esze van, hanem lelke is:D
A lelkemnek meg igen is jó választás volt:)
válasza: válasza:Őszintén szólva megértem a kétségbeesésedet. Mindig általános orvos szerettem volna lenni, aztán végül vmiért mégis a fogorvosira adtam be a jelentkezésemet. Most itt vagyok harmadéves hallgató. Most már úgy gondolom, hogy ennél jobb döntést annó nem is hozhattam volna. Ami nálatok van, az egyszerűen felőrli az embert. Kjössz egyetemről, belépsz a rezidens képzésbe, és te leszel a kis csibulka, akivel mindenki úgy beszél, ahogy tetszik, nem vesznek emberszámba. Ott állsz 30 éves felnőtt fejjel, ha meg is van már a szakvizsgád, akkor sem tartanak többre egy kezdőnél. Ez az alá-fölé rendelt viszony, hogy felfele úgy kell nyalnod, ahogy nem szégyelsz, miközben a beledet is kifordítod a betegekért..l nem csinálnám. Örülök, hogy nem ezt választottam. Mert én rádöbbentem közben, hogy az orvoslás az tényleg egy hivatás, ahol az embernek a saját életét, a saját erkölcseit kell eldobnia, ha jól akarja csinálni. Én erre nem vagyok képes. Én élni szeretnék és egyetem után nm vagyok hajlandó belépni egy olyan rendszerbe, ahol felnőtt doktorként nem vesznek emberszámba. Nagyon jól jártam ezzel a fogorvosival, mert legrosszabb esetben is el tudok menni egy Pusztakotkodács-Alsó 2000 fős körzetébe, amit még mindig messzemenően jobbnak és boldogabbnak tartok, mint a korábban általam felvázolt dolgokat.
De! Ne hidd, hogy néha napján nem játszom el a gondolattal, "mi lett volna, ha". Mikor kórtant tanultam, majdnem kicsordultak a könnyeim, annyira imádtam az endokrinológiát, a GI rendszert, a diabetológiát. Kicsit sajnálom azért, mert őszintén érdekelt az orvoslásnak ez a része, de annyira fanatikusnak meg nem tartom magam, hogy a saját boldogságomat áldozzam fel.
Egyébként azt nem értem, hogy miért nincs magánéleted, és azt sem, hogy magát az egyetemet miért látod ilyen kilátástalannak. Valóban nem tudunk sokat bulizni (vagy egyáltalán nem :D), a nyár fele eltelik vmi gyakorlattal, a vizsgaidőszak meg akkor kezdődik, amikor másnál véget ér (most mondta barátnőm, hogy ő már nyaral...). De azért az túlzás, hogy ne lehetne egy ép párkapcsolatot tartani, hogy néha napján ne lehetne a hobbidnak élni, sportolni. Én nem tartom magam kiemelkedően okosnak, jó memóriám sincsen, mert mindent kétszer kell megtanulnom, hogy arra az egy napra megjegyezzem. Mégsem érzem ilyen kilátástalannak az egyetemet. Mondok ezt úgy, hogy PTE-s vagyok, itt nincs külön fogorvosi kar, az első két évben együtt is vagyunk az általanos orvosokkal, és ugyanaz a követelmény is.
"De azért az túlzás, hogy ne lehetne egy ép párkapcsolatot tartani, hogy néha napján ne lehetne a hobbidnak élni, sportolni."
Nem az idővel van az igazi baj, hanem a lehetőséggel. Nem csak az orvosi, de az összes eü-höz tartozó szak minimum 70%-a lány, de inkább több. Gyakorlatilag már az orvosok szólnak be, hogy miért van olyan kevés srác minden csoportban... Ami azért számít, mert az idő nagy részében velük vagyok összezárva, így ez ismerkedési lehetőségként nagyrészt ki is esik. A többi karon tanulóval meg maximum bulikban tudnék összefutni (nem tudom máshol hogy van, de nálunk maximum kívülről látja az ember az épületet, ahol a többiek tanulnak), ami meg a szabadidő miatt esik ki... Számomra eléggé ellehetetleníti a dolgot, hogy nem nagyon tudok eljárni semmikor. És sajnos végzés után se jobb a helyzet, ahogy hallottam...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!