Jogon milyen a szóbeli/írásbeli vizsgák aránya?

Nálunk a 90% (ha nem több) szóbeli vizsga. (PTE)

Változó, hogy hogy zajlik. Eléggé tárgyfüggő.

Nálunk az eltén a legtöbb esetben a nehezebb, fontosabb tárgyakból volt szóbeli és a kevésbé fontosabbakból írásbeli. De kombinált vizsgák is voltak, ahol volt egy írásbeli beugró és azt követte a szóbeli. Valamint az is jellemző volt, hogy a tantárgy első félévévében vagy féléveiben írásbeli volt, az utolsó meg szóbeli.

Első évben nekünk a jogi alaptan szóbeli vizsga volt, ahol két tételt kellett húzni; egyet az államra és egyet a jogra vonatkozó tétélek közül. amúgy összesen volt vagy 120 tétel.

Római jogból kombinált vizsga volt, tehát reggel írtál egy beugrót, amivel ki is szórtak egy csomó embert. A túlélők szóbelizhettek és három tétel kellett húzniuk! Ez ugyanígy zajlott második félévben is, de akkor a három tétel közül csak kettő vonatkozott az adott félév anyagára, egy az előzőére.

Magyar jogtörténetben első és második félévben is volt beugró, majd szóbeli; első félévben egy tételt húztál, a másodikban meg kettőt, egyiket az első, másikat a második anyagából.

Egyetemes jogtörténet első félévében írásbeli vizsga volt, a második félévben szóbeli, két tétellel.

A lényegtelenebb tárgyakból (filozófia, statisztika, közgazdaságtan) írásbeli vizsgák voltak.

Alkotmányjogot három féléven át tanítottak, az első két vizsga írásbeli volt, az utolsó szóbeli, de itt csak annak az adott félévnek az anyagából (alapjogok).

Közigazgatási jog azt hiszem 4 féléves volt, és itt is írásbeli vizsgák voltak, csak az utolsó volt szóbeli, de meglepő módon az írásbelik (főleg az eljárásjogi) sokkal nehezebbek voltak.

Nagy szívás volt még a polgári perjog, amiből mindkét félévben szóban kellett vizsgázni, és ott tényleg csípőből kellett fújni 15 meg nem tudom én hány elemből álló felsorolásokat.

Hát most ennyi példával illusztráltam azt, amit az elején írtam, hogy; nagyjából egyenlő arányban vannak írásbeli és szóbeli vizsgák, és az utóbbiak a nehezebbek.

Hogy konkrétan hogyan zajlanak?

Legelső félév; római jogi vizsga. Reggel kilenckor beültetnek egy terembe, ahol megírjátok a beugrót. Az egész nem több tíz percnél, mert csak definíciókat, felsorolásokat, latin szavakat kérdeznek. A beugró cetlit az indexeddel (tudom már nincs ilyen) együtt beadod.

A beugrót egy óra alatt kijavítják és kijön Földi prof. az indexekkel és kiosztja azokat, amibe már bele is van írva az egyes. Aki megkapta az indexét az haza is mehet. Aki nem hallotta a nevét az bemegy vizsgázni (nem biztos, hogy hozzá, volt még vagy négy tanár rajta kívül). Kihúz három tételt három különböző témából és leülhet kidolgozni azokat. Kezdődik a szóbelizés, már elkezdenéd mondani a tételeidet, de Földi prof. első kérdése az, hogy mondd meg azt, amit nem tudtál a beugródban! Ha nem tudod, akkor még nem buktat meg, de jól leb sz, hogy micsoda dolog ez, hogy nem égtél a vágytól, hogy a beugró után azonnal utána nézz és megtanuéd azt, amit nem tudtál. Majd a kihúzott tételeket elmondod, a definíciókat szó szerint, ha csillagos (nagyon fontos) tételt húztál, akkor azt még jobban, esetleg még kérdezget innen onnan, és ha azokra is tudsz válaszolni, akkor talán kapsz egy kettest. Miközben leolt téged, hogy nem tudtál valami hülye francia vagy olasz kifejezést, közben meg mennyire fontosak az idegen nyelvek bla bla...