Aki jó mahyarból segítene?

1. A mássalhangzó törvényeknek több fajtája van jelen esetben Teljes hasonulás és a részleges hasonulás. Ezen belül a Teljes hasonulás lehet írásban jelölt pl. azzal,--> az eredeti az lenne hogy azval de a -val,-vel rag teljesen hasonult az előtte lévő mássalhangzóhoz. Ennek a másik fajtája az írásban jelöletlen pl anyja itt mint látod a j nem hasonul az előtte lévő mássalhangzóhoz. Vannak a részleges hasonulások itt van a zöngésség szerinti és a képzés helye szerinti ehhez tudni kell hogy melyek a zöngés illetve zöngétlen mássalhangzóink pl hogy a p és a b ebből a p a zöngétlen hang a b a zöngés pl kapdos ha kimondod a szót akkor a p betű b-nek hangzik hasonul részlegesen (mert ugye nem b írsz le) jelen esetben a zöngés párjához de tud a zöngétlenhez is (tehát ez oda vissza mehet) pl hoztam itt ugye a z (zöngés) párja a sz és ha (zöngétlen) kimondott ebből ugye sz lesz. És van a képzés helye szerinti részleges hasonulás ahol három zöngés hang az m n ny játszik (ezeknek nincs zöngétlen párjuk) itt az a lényeg hogy pl színpad ha kimondod itt m-nek hangzik az n betű (de ugye én n írok ezért részleges) MÁSSALHANGZÓ TÖRVÉNY CSAK OLYAN HELYEN JÖHET LÉTRE AHOL LEGALÁBB EGYMÁS MELLETT 2 DB MÁSSALHANGZÓ ÁLL!!

A verselési típus amiről pedig te beszélsz az az időmértékes verselés (hosszú és rövid szótagok szabályos váltakozása) Itt a magánhangzókat nézem. Rövid a szótag, ha a benne előforduló magánhangzó rövid, és legfeljebb egy rövid mássalhangzó követi; jele: u

Hosszú a szótag, ha magánhangzója hosszú, vagy ha a rövid magánhangzó után nem csupán egy rövid mássalhangzó áll, hanem hosszú mássalhangzó vagy több mássalhangzó; jele: –.

Ezek a verslábak vannak (ezeket meg kell tanulni)!

jambus: u – (egy rövid, egy hosszú)

trocheus: – u (egy hosszú, egy rövid)

anapesztus: u u – (két rövid, egy hosszú)

daktilus: – u u (egy hosszú, két rövid)

Helyettesítő verslábakként használatosak:

spondeus: – – (két hosszú)

pirrikhius: u u (két rövid)

Anélkül nem tudod megkülönböztetni őket amég nem tudod a verslábakat. Leelemzek neked egy sort hogy lásd.:

Régi kiszáradt tó vize árad,

- u u, - - , - u u, - u,

A rövid hosszú szótagokat mindig magánhangzó fölött jelölünk (csak én most így írtam).

A másik verselési típus az ütemhangsúlyos verselés (hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása.) Itt meg kell számolni a szótagokat, hogy mennyi van egy sorban és be kell húzni a hangsúlyvonalakat. Pl. ha egy sor 12 szótagból áll és a felénél van a hangsúlyvonal, akkor azt felező tizenkettesnek hívjuk.

Ha időmértékesen és ütemhangsúlyosan is lehet verselni egy költeményt, akkor szimultán verselésről beszélünk. Példa erre: Csokonai - Tartózkodó kérelem.