1.Milyen életelv, magatartásforma, értékrend képviselője ebben a feldolgozásban a hangya és a tücsök? 2.Milyen társadalomkritikát fogalmaz meg a film? 3. Mi az újrafogalmazás csattanója, hogyan fordul ki a tanmese a sarkából?

Basszus, én ezt még gyerekkoromban hallottam, de nem tudtam, hogy Hajnóczy írta. Köszi, hogy most neked köszönhetően rátaláltam :)

1. A hangya az eredeti mesében a szorgalmas, dolgozó embert jelképezi, itt viszont az átlag kisembert, aki küszköd, de nem jut előre. Belesüpped a középszerűségbe, meggyőződése, hogy csak így lehet élni, és kárörvendő, ha úgy látja, rosszabb annak, aki nem követi a példáját.

A tücsök az eredeti mesében naplopó, aki csak szórakozik, Hajnóczynál pedig elismert művész. A valóságban sokszor látjuk, hogy rengeteg ember nem látja, mekkora munka van abban, hogy valaki elismert művész legyen, azt mondják, hogy „ez csak rajzolgat”, „ez csak zenélget”, „ez csak írogat”, és ha sikeres lesz, azt mondják rá, hogy „könnyű neki, tehetségesnek született”, miközben a siker csak 1% tehetség és 99% kemény gyakorlás. (Lásd még a nyugdíjasok, akik odakommentelik a tüntető színészhallgatók cikkei alá, hogy „inkább mennél kapálni, az az igazi munka”.)

2. Szerintem azokat kritizálja, akik lenézik a művészeket, és azt hiszik, csak az a munka, amit napi nyolc órában végzel a gyárban vagy irodában. De persze a facebookon kommentelő kapálós nyugdíjasok valószínűleg azt látnák bele, hogy „ez a mese is azt mutatja, hogy bezzeg naplopásból meg lehet élni, bezzeg a becsületes dolgozó csak tengődik”.

3. Hát szerintem az első két kérdésre adott válasz erre is választ ad, nem teljesen értem, mire gondol itt a tanárod, de leírhatod, hogy mivel teljesen új szemszögből mutatja meg a történetet, az egész teljesen más értelmezést kap, mint ami La Fontaine eredeti sztorijában volt.