Van itt olyan, aki jó fizikából?

Köze nincs az áramlástanhoz, itt stacionárius állapotokról van szó. Semmi mást nem adtak meg a magasságon, a közeg anyagán és a belső nyomáson kívül, tehát még az az állapot is lehetséges, hogy a repülőgép és a levegő relatív sebessége 0. Más kérdés, hogy akkor nincs felhajtóerő ami a gépet a levegőben tartsa, de ez most nem érdekes.

Az eredő erőt a kinti és kabinban lévő nyomások átal okozott erők különbségéből kaphatod meg.

Azt tudjuk hogy a magasság növekedésével csökken a nyomás, tehát az eredő erő mindenképpen a kabinból kifelé fog mutatni.

Tudjuk hogy 1bar az a tengerszinten mért légnyomásnak felel meg. Feltételezhetjük, hogy nyugalomban van a levegő, illetve mind hőmérséklete és sűrűsége konstans. Így a rho*h*g egyenletet használhatjuk. Ha tudjuk mennyi a nyomás tengerszinten, akkor abból le kell vonni 9500 méter levegőoszlop nyomását és meg is kapjuk mennyi az annyi.

Utána ha tudjuk mennyi a delta(p) akkor p=F/A egyenletből F-re rendezve megkapjuk az eredményt.

Kiszámolni nem fogom, mert marha lusta vagyok, meg ez a te dolgod.

Ha változik a sűrűség és a hőmérséklet, akkor már nem ilyen egyszerű a dolgunk, mert kijön hogy valójában exponenciális csökkenés figyelhető meg a lineáris helyett. De kis magasságokig közel lineárisnak tekinthető (úgy mint a sin(x)=x, meg a g=10, pi=3, pi^2=g)