Mi volt a kincsek jelzője a Toldi 10. énekben?

Váratlan.

Elolvashatnád a Toldit, szerintem Arany J. csodálatosan ír,hatalmas szókinccsel és költői képekkel.

2-es vagyok. Arany volt a kincs.

Ebben megtalálod.

"Az öreg csodálta: „Ejnye! hogy a kőben

Fútta úgy meg a szél az átalvetőben!”

Nézte a kést: hová illik a darabja,

Gondolá: jó volna, ha összeragadna.

Hanem Miklós bizony nem esett kétségbe,

Hogy éhen hal, midőn kenyér van kezébe’:

Feltöré a cipót tétovázás nélkül,

S íme egy darab vas hull ki közepébül.

11.

Felvette a vasat lába mellől Bence:

Hát nem vas-darab volt, hanem vasszelence,

Könnyen felnyitotta, nem volt semmi zárja,

Bele nézett, hát csak elállt szeme szája:

Vert arany volt benne, nem kettő, sem három,

Hanem amióta megvan a világon,

(Pedig kenyerének javát már megette)

Annyit sosem látott, azt erősítette.

12.

Hát Miklós nem örült a váratlan kincsen?

Hogy ne örült volna, abból semmi sincsen,

Szörnyűképen örült, ugrált örömében,

A holnapi napot forgatá eszében:

Hogy’ veszen majd fegyvert, szép ruhát magának!

Hogyan veszi fejét a cseh Mikolának!

Hogy’ lesz ez? hogy’ lesz az? - De hányféle hogy-ot,

Hányféle szép dolgot össze nem álmodott! "