Bár több népgyűlés is működött Rómában, mégsem jött létre demokrácia. Mi ennek a legfontosabb oka?

Tulajdonképpen egyfajta képviseleti demokrácia működött a köztársaság korában, szóval én nem értem a kérdést. Házi feladat?

Megindult a demokratizálódás, de később, mint a görögöknél. A rómaiaknak sokat kellett harcolniuk, aminek eredményeként sokan elszegényedtek, és kevésbé tudtak a jogaikért harcolni.

A római politikát a köztársaság korában is a vagyonos réteg irányította. Az elején a patrícius családok tagjaiból kerültek be a szenátusba az emberek, illetve a legfontosabb tisztségeket is ők töltötték be. Később ebbe az elit rétegbe bekerülhettek a plebejusok is, de csak azok, akik vagyonosak voltak. Ennek ellenére a "nép" is hallatta a szavát, a népgyűléseken fontos dolgokról szavaztak, de alapvetően ez úgy működött, hogy a szegényebb polgárok mindig egy vagyonos embernek a cliensei voltak, tehát az ő érdekeinek megfelelően szavaztak, cserébe a vagyonos szenátor vagy magistratus támogatta az érdekeiket. Később, a pun háborúk után, a lassú, de egyre mélyülő válság ideje alatt egyre inkább a pénzemberek kezdtek dominálni, és a köztársaság végére gyakorlatilag néhány pénzember a magánhadseregével alakította a politikát, a köztársaság intézményei névlegessé váltak. Julius Caesar, Pompeius Magnus és Crassus pl. gyakorlatilag önkényesen osztogatta egymásnak a politikai tisztségeket a "triumvirátusuk" alatt. Ennek és a polgárháborús időszaknak a principátus rendszere vetett véget Augustus idején, de lényegében ez is arról szólt, hogy Augustus hatalmának alapja a hadserege volt, gyakorlatilag mai fogalmak szerint katonai diktatúrát hozott létre úgy, hogy megtartotta a köztársaság látszatintézményeit, sőt, nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy ő állította vissza a köztársaságot.