Ha ráteszek egy hengert egy lejtőre az miért nem gurul le?

Azt írtad, hogy "két ugyanolyan átmérőjű és nehézségű henger", de azt nem írtad, hogy például milyen a tömegeloszlásuk.

Ha belegondolsz, elképzelhető, hogy az egyik hengeré teljesen homogén, így az nyilván le fog gurulni. De mi van akkor, ha a másik henger tömege és mérete ugyan megegyezik az előzőével, viszont egyáltalán nem homogén a belső tömegeloszlása, hanem mondjuk olyan, hogy a tömegközéppontja (vagy becézzük súlypontnak, ha már homogénnek tekinthető a gravitációs tér ilyen kis távolságok mellett) szinte a palástján van.

Ebben az esetben például, ha vízszintes síkra teszed, el sem tudod gurítani, csak akkor, ha "túllendíted" a pillanatnyi forgástengelye fölött a súlypontját (kicsit úgy viselkedik, mint a "keljfeljancsi"). Most képzeld el, hogy egyre jobban megdöntöd alatta a vízszintes felületet (azaz csinálsz egy ferde síkot, más szóval, egy lejtőt)!

Ekkor ugye lesz egy, a hengert a lejtővel párhuzamosan gyorsító erő, ami most épp azt a szerepet tölti be, amit vízszintes esetben az ujjad, miközben gurítani akartad. Ahogy ott is kellett egy küszöbérték, hogy a súlypont átlendüljön a pillanatnyi forgástengely "felett", úgy itt is kell, s amíg nem elég meredek a lejtő ahhoz, hogy ezt biztosítja, addig az ujjaddal kell rásegíteni.

Lehet persze más oka is a tapasztalt jelenségnek, ami most prompt nem jut eszembe. Illetve tévedhetek is, de akkor majd valaki biztosan kijavít.