Szókratész óta ismerünk elképzeléseket arról, hogyan kell boldogan élni, de csak néhány évtizede vizsgálják ezt a kérdést tudományos módszerekkel – derül ki az alábbi szövegrészletekből. ?

A szövegben megnevezett boldogság-okok közül melyekkel tud azonosulni, és/vagy melyekkel nem? Érvelésében használjon fel irodalmi példákat is!

Adrian White, a leicesteri egyetem szociálpszichológusa 2006-ban boldogságtérképet állított össze a világ 178 államáról. A legboldogabb országoknak Dánia, Svájc és Ausztria találtattak, a legboldogtalanabbaknak pedig a Kongói Köztársaság, Zimbabwe és Burundi. Magyarország a lista 107. helyén szerepelt. A térképhez írott tanulmányban a kutató arra a következtetésre jutott, hogy a boldogság leglényegesebb feltételei: a jövedelmi színvonal, az egészségügyi ellátás színvonala, az oktatás, az erős közösségi szellem és a természet, a környezet, a táj szépsége.

Szociálpszichológusok vizsgálták a boldog emberek személyiségvonásait is, és a következő néhány közös vagy jellemző személyiségvonás fontosságát emelték ki: A boldog ember élete önmegvalósító, teret enged személyisége fejlődésének. Életvezetésében fontosak az örömforrások, tud és mer is örülni. Szívesen segít másokon. Kerüli a reménytelen álmokat. A társas kapcsolatokat ápolja, mert a társas lét a boldogság egyik alappillére.

A Michigan Egyetem társadalomtudományi kutatócsoportja azt vizsgálta, hogy 1981 és 2007 között 52 országban hogyan változott az emberek boldogságának mértéke. A kutatásvezető szerint az emberek elégedettsége és a demokrácia, valamint a béke között szoros összefüggés van. A boldogság érzetének legfontosabb meghatározója az emberi szabadság, a választás arról, hogy az egyén hogyan élje az életét.

(Forrás: www.origo.hu/2006. júl. 28; hírextra, 2008. 07.01.; www.ugyvezeto.hu 2008.10. 28.)