Ellenállások névleges értékét hogyan határozzák meg?

“Ohm törvényéből kiindulva az ellenállás értéke függ a feszültségtől és a rajta átfolyó áramtól.”

Helytelen! Az ellenállás értéke teljesen más fizikai/kémiai tényezőktől( és kis mértékben a hőmérséklettől) de ennek semmi köze az ohm törvényhez. Ezektől most el is tekinthetünk, és állandónak vehetjük.

Ohm törvénye azt mondja ki, hogy az áram függ a ráadott feszültségtől, vagy a rajta levő feszültség függ a rajta folyó áramtól. Pontosabban egy ellenállásnál a kettő hányadosa konstans, tehát ha egyiket változtatod, lineárisan változik a másik is.

“Innentől nekem nem tiszta, hogy ha vagy egy pl. 10 kOhm-os ellenállásom, az mekkora feszülség alatt számít 10kOhm-osnak.”

Elméletileg a 10 ohmos az 10 ohmos. Valós ellenállásnál persze van egy felső határ, ahol vagy az áram miatt elfüstöl, vagy a fesz miatt valahol áthúz.

“Ha van egy 1 Ohmos ellenállásom, amire rákapcsolok egy sima 5 Voltos telepet, azt nehezen hiszem, hogy 5 Amper fog azon átfolyni, márpedig R = U/I.”

Kérdés, hogy mekkora a telep belső ellenállása, ugyanis a telep sem ideális. Ha rövidre zárod, akkor sem fog végtelen áram folyni.

“Vagy vegyük a hőmérsékleti tényezőt: Tudjuk, hogy az ellenállás függ a hőmérséklettől is. De akkor egy 10k-s ellenállás szobahőmérsékleten 10kOhm?”

Pontosan, de nem elhanyagolandó, hogy vannak 0,1% szórásútól 20%ig, minden féle. Egy átlag, sarki közértben kapható 10k-s lehet 9,5k-tól 10,5-ig akármennyi, ennél sokkal kisebb a hőmérséklet hatása normál tartományban (pl. -20tól 40 fokig).