Jó lesz ha ezt írom a holnapi történelem dolgozatba? (: [Aranybulla. ]

A korai feudális állam III: Béla (1172-96) alatt élte fénykorát. Ekkor sikerült legjobban felzárkózni a fejlett nyugati országokhoz. Béla halála után hanyatlás következett. Fiai között trónviszály tört ki, amely újabb hatalmas birtokadományozásokhoz vezetett. II. András (1205-35) került ki győztesen a harcokból, de ez a győzelem meglehetősen sokba került. A nagybirtokosok ereje és politikai befolyása tovább nőtt az uralkodó rovására. Annyira meggyengült András uralma, hogy nem tudta ellátni önerőből az ország katonai védelmét és a földesurakra kellett támaszkodnia. Keresztes hadjáratával és többszörös halicsi kudarcok hatására az államkincstár kiürült. II. András az eladományozott birtokok helyett regálékkal akarta pótolni a hiányt. Fokozta a parasztság terheit, gyakran rontotta a pénzt. A királyi hatalom hanyatlásával párhuzamosan erősödtek a földesurak, ami nagy veszélyt jelentett a szerviensek (=személyében szabad, CSAK a király alá tartozó katonáskodó személy, aki a saját kisbirtokán él) számára, ugyanis önállóan nem tudták kivédeni a nagyurak folyamatos terjeszkedését és földéhségét. Hasonló sors várt a vármegyerendszer széthullása miatt földtulajdonossá váló várjobbágyokra is. Mindkét csoportot az fenyegette, hogy elvesztik földjüket és állandó katonáskodásra kényszerülnek a földesúri magánhadseregekben. A főurak nyomása miatt a szerviensek és a várjobbágyok szervezkedni kezdtek a király ellen. A nemesek közül sem támogatta mindenki a király birtokadományozó politikáját. Főleg azok elégedetlenkedtek, akik kimaradtak a földosztásból. Rossz szemmel nézték Gertrúd és a merániak hatalmaskodásait is. Elégedetlenkedett az egyház is, ugyanis ők teljesen kimaradtak a bőkezű adományozásból. Ezért került sor 1213-ban a főurak merényletére Gertrúd ellen. Eltérő okok miatt ugyan, de az egész társadalom szembekerült az uralkodóval. Az elégedetlenség társadalmi mozgalommá alakult, melynek élére az ellenzéki főurak álltak, fegyveres erejét pedig a szerviensek alkották. A várjobbágyok és a parasztok segítségével az 1222-es fehérvári törvénynapon kényszerítették II. Andrást, hogy a jogaikat az Aranybullában erősítse meg. A dokumentum 31 cikkelyből állt, de nem ment át a gyakorlatba.

Az Aranybulla rendelkezett egy ellenállási záradékkal, amely kikötötte, hogyha a király nem tartja be a lefektetett pontokat, akkor a felkelés ellene jogos. Az királyi hatalom annyi gyengének bizonyult, hogy az egyház kikényszerítette az Aranybulla megújítását 1231-ben. Ez az új változat megengedte a tized pénzbeli behajtását, megváltoztatták az ellenállási záradékot is, miszerint az egyháznak jog a van a királyt kiközösíteni. Azonban az egyház nem elégedett meg az eredményekkel. Egyházi átokkal fenyegette az országot, így kizsarolta azt, hogy II. András részt engedett az egyháznak a sókereskedelemből is. Ezt 1233-ban a beregi egyezményben rögzítették. A szervienseket még az Aranybulla sem védte meg a földesurak önkényeskedéseitől, ezért más formában szervezkedtek jogaik érvényesítése miatt. 1232-ben kérték a királyt levelükben, hogy szolgabírákat választhassanak maguk közül jogaik védelmére (zalai szerviensek levele- 1232). Bár ezek a bíróságok sokáig erőtlenek voltak, innen számítjuk a nemesi vármegye megalakulásának kezdetét.