Fizikában a súrlódási erő munkájának számításánál mi határozza meg, hogy pozitív, vagy negatív előjellel kell számolni?

Az, hogy merre jelölöd ki a pozitív irányt.

Ha csak a munka nagysága érdekel, akkor csak annyit kell tudnod, hogy ki kivel áll ellentétesen.

Ugyanaz, mint akármi más munka esetén: az erő és a sebesség egymáshoz képesti iránya. Konkrétan: ha az erő és a sebesség mint vektor ugyanabba az irányba mutat, akkor az erő által végzett munka pozitív, ellenkező esetben negatív. Az erő iránya pedig a relatív elmozdulással (tapadási súrlódás esetén relatív virtuális elmozdulással) ellentétes.

Például: ha egy kocsi lassít, akkor a kereke előrefele akarna menni az út pontjához képest, így a súrlódási erő hátrafelé hat rá, így súrlódási erő munkája negatív. (A kocsi mechanikai energiáját csökkenti.)

Ugyanígy: amikor a kocsi gyorsul, akkor a kereke hátrafelé akarna elmozdulni az úthoz képest, így a súrlódási erő előrefelé mutat, a súrlódási erő által végzett munka pozitív, növeli a kocsi mechanikai energiáját.

(Ez most egyszerű példa, mert a súrlódási erő az eredő erő, így a súrlódási munkát pusztán az autó kinematikájából is megkaphattuk volna. Egy nehezebb példa: lejtőn leguruló kerékre ható súrlódási erő munkája.)

#5, ez baromság.

Definíció szerint a munkát a skaláris szorzattal lehet számolni:

F-> * s-> = |F->|*|s->|*cos(a két vektor bezárt szöge). Mivel a szakaszok hossza nyilvánvaló okokból pozitív (esetleg 0), a koszinusz értékének előjele pedig lehet negatív, így a munka előjele is negatív lesz. Például ha |F->|=1 N, |s->|=1 m, a két vektor bezárt szöge 120°, akkor a munka:

1*1*cos(120°) = -1/2 N*m.