Mik a különbségek a váltakozó és az egyenáram között?

A vezetékes áramszolgáltatás váltóáramot használ, mivel azt könnyű transzformátorral magasabb feszültségre emelni.

Minél magasabb a feszültség, annál több erlnergiát tud szállítani egy azonos áramerősség.

Így a nagyfesz. távvezetékek kis áramerősséggel és kevés veszteséggel el tudják szállítani az áramot az erőműtől a lakásokig.

Az akkumulátoros/elemes eszközök áramforrása egyenáramot állít elő, így ezek az eszközök egyenáramot használnak.

Ha vezetékes akkor váltó, ha elemes, akkor egyen.

Persze vannak kivételek, de ha nincs meg az áltisis fizika, akkor ez egy jó ököszabály.

Amúgy meg megnézed a dokumentációt, hogy mit kell vele csinálni. Hozzánemértőként úgy sem kell mindenféle ismeretlen elektromos eszközben turkálnod.

Ezt még pont én írtam ki 1,5 hete:

https://www.gyakorikerdesek.hu/elektronikus-eszkozok__egyeb-..

Régen voltak egyenáramú és váltakozóáramú hálózatok is. Akkoriban az egyenfeszültség átalakítása komoly nehézségekbe ütközött, ezért a nagy távolságra való átvitele kis veszteséggel nem volt megoldható. Transzformátor már több, mint száz éve létezik. A váltakozófeszültség transzformátorral kis veszteséggel növelhető vagy csökkenthető. Azonos teljesítmény nagyobb feszültségen kisebb áram mellett átvihető. Kisebb áramhoz kisebb keresztmetszetű vezeték elegendő. A villamos energia nagy távolságra való továbbítása nagyfeszültségen gazdaságos. A hálózat másik végén szintén transzformátorral csökkentik a feszültséget a fogyasztóknak megfelelő szintre. A szinkrongenerátorok váltakozófeszültséget állítanak elő, sok villamos hajtásban aszinkron motorokat használnak, melyek szintén váltakozófeszültséggel működnek. A váltakozófeszültség könnyen átalakítható egyenfeszültséggé fordítva bonyolultabb. Ezek lehetettek az okai, hogy a váltakozóáramú rendszer terjedt el.

A fogyasztók egy része működik egyen és váltakozófeszültséggel is, ilyenek például hagyományos hősugárzó, vasaló, izzólámpa, univerzális motorok. Vannak, amelyek csak váltakozófeszültséggel működnek, például olyanok, amelyekben aszinkron motorok vannak, ilyenek a szivattyú, ventilátor, fűnyíró. Az elektronikus készülékekhez egyenfeszültség szükséges, ezt a hálózati feszültségből állítják elő. Régebben transzformátorral és egyenirányítóval, mostanában inkább kapcsolóüzemű tápegységgel. A készülékek egy része pedig elemekkel vagy akkumulátorokkal működik.

„honnan állapítható meg egy kezembe nyomott elektromos tárgyról hogy melyik (ha nem nézem az AC/DC feliratot)?”

Így nem mindig lehet egyértelműen megállapítani. Például vannak olyan dugasztápok, amelyek kimenetén váltakozófeszültség jelenik meg, ezt vezetik a készülékbe és ott egyenirányítják. Van olyan is, és ez a gyakoribb, hogy magában a dugasztápban egyenirányítják, és az egyenfeszültség kerül a készülékbe. Mindkettőnek lehet ugyanolyan csatlakozója, pusztán csak erről nem állapítható meg, hogy egyen, vagy váltakozófeszültségről üzemel. Ha hálózati csatlakozója van, akkor váltakozófeszültségről üzemel, de magában a készülékben már lehet, hogy egyenirányítják. Például egy erősítőben a hálózati feszültséget letranszformálják és egyenirányítják. Maga az erősítő áramkör egyenfeszültséggel működik, de az egész készülék váltakozófeszültségről üzemel. A legbiztosabb, ha a készülékre ráírt adatok alapján állapítod meg.