Matematikaban osszesen hany szogfuggveny vagy?

Van még szekáns és koszekáns, melyek a cos ill. a sin reciprokai:

sec x = 1/cosx, ill. csc x = 1/sinx

Vannak még ezek hiperbolikus változatai is: sinh, cosh, tgh, ctgh, sech, csch.

Illetve mindezek inverzei.

Derékszögű háromszög oldalainak arányai adják egy szög szögfüggvényeit, pl. szinusz = szemközti befogó / átfogó

3 oldal van, ezekből 6 különböző ilyen arányt lehet képezni, amiből 3-3 egymás reciproka

sin

cos

tg

csc = 1/sin

sec = 1/cos

ctg = 1/tg

szekáns és koszekáns

[link]

A képen az összes valaha használt (egységkörben értelmezhető) trigonometrikus függvény látható (kár, hogy nincsenek bővebben kifejtve). Viszont látható, hogy mindegyikük valahogy felírható az alap trigonometrikus függvények (szinusz, koszinusz, tangens) felhasználásával, emiatt nagy jelentőségük nincs.

Bőven. Még sok is. A kotangensnek szintén nincs sok gyakorlati haszna (az igazából azért kell, hogy ha valamik egymással 90°-ot zárnak be, akkor is lehessen velük számolni, mert ugye ctg(90°)=0, tg(90°) nem értelmezhető).

Az alapvető azonosságok ismerete annál fontosabb, mint például cos(x)=sin(90°-x), vagy sin^2(x)+cos^2(x)=1, illetve hogy a koszinuszfüggvény páros, a szinusz, a tangens (és a kotangens) pedig páratlanok.

Ez egy azonosság, ami azt jelenti, hogy ha x helyére bármilyen számot beírsz, akkor ugyanazt kapod eredménynek.

Például cos(60°) = sin(90°-30°) = sin(30°), ha beütöd a számológépbe mindkettőt, akkor ugyanazt kapod eredménynek (ami 1/2).

Ja, meg még a nevezetes szögfüggvényértékeket érdemes jól tudni (vagy legalább azt, hogy a függvénytáblában ezek is benne vannak).

"Vannak még ezek hiperbolikus változatai is: sinh, cosh, tgh, ctgh, sech, csch.

Illetve mindezek inverzei."

Ezek már nem szögfüggvények!