Oszcilloszkópról hogyan lehet leolvasni a feszültséget?
2-csatornás oszcilloszkópot szimulál a szimulátor.
Úgy csinálom, hogy a csatornák negatív részét összekötöm és leföldelem.
Ezek után fogom az A csatorna pozitívját és rákötöm a kapcsolás egy pontjára, ahol mérni szeretném a feszültséget a földhöz képest. Kirajzolja szépen a sinusmintát, de hogyan olvasom le a feszültséget?
A problémám az, hogy ha multimétert kötök rá ugyanarra a pontra, ugyanígy (tehát a negatív földön, pozitív a mért ponton), akkor az más feszültséget ír ki, ezért nem értem, hogy mit kellene nézni az oszcillószkópon ilyenkor?
A hálózatot egy AC generátor hajtja meg, és mérésnél a multiméter és az oszcilloszkóp is AC módra van állítva. Az oszcillószkop single módban jelzi ki a hullámot.
válasza:Különböző oszcilloszkópokon különböző módokon kell leolvasni a feszültséget.
Azután a multiméterek is más és másmilyenek. Meg kell nézned, nem-e csak egy adott frekvencián működik, hogy RMS, amplitúdó vagy peak-to-peak értéket ír ki, az oszcilloszkópnál is figyelned kell, hogy ezek közül melyiket olvasod le, a jel alakja is számíthat…
Szóval passz. Amúgy megkérdezhetem, milyen programmal szimulálod az oszcilloszkópot? Szerintem szívesen játszanék vele.
NI Multisim.
Igazából azt nem értem, hogy a multiméter mi alapján méri a feszültséget AC hálózatban? Talán akkor rájönnek, hogy pontosan mit kellene bűvészkedni az oszcilloszkópon, hogy kijöjjön a multiméter értéke. Mert a képen látható, hogy a jel csúcsán 76,8V mérhető és gondolom a multiméter ezek szerint nem a csúcsot jelzi ki.
Mielőtt valaki megjegyezné, elméleti órán nem tanultunk AC áramkörökről, viszont a mérési órákon jellemzően ilyen hálózatokat fogunk méregetni, ezért gondoltam előre dolgozni kicsit...
válasza:[link] download.ni.com/support/manuals/371590b.pdf#page=455
Ez alapján a multiméter határozottam RMS feszültséget mér. Azzal a korrekcióval már nagyságrendileg stimmel.
Vízszintes kurzorvonalakat nem tudsz behúzni esetleg az oszcilloszkópra? Talán azokkal lehetne kicsit pontosabban mérni. Meg én peak-to-peak mérném, és elosztanám 2-vel, hogy az amplitúdót kapjam.
Köszi a programajánlót, amúgy!
válasza:A mért ponton a feszültség:
Um=V1·R1/[R1+(R2×R3)]=100·100/[100+(200×300)]=100·100/(100+120)=54,545 V
Mivel a V1=100 V effektív értéknek van megadva, így az Um=54,545 V is effektív érték.
Pontosan ezt mutatja a multiméter, vagy az effektív értéket mutatja. Ennek csúcsértéke szinuszjel esetén: 54,545·√2=77,139 V
Az oszcilloszkóp 76,831 V-ot mutat, ami valamivel kevesebb, eszerint az oszcilloszkóp a csúcsértéket mutatja. Nem használtam ezt a programot, nem tudom jól gondolom-e, de, ha azon a sárga függőleges vonalon levő kör jelzi a mérési pontot, az egy kissé jobbra van a csúcsértéktől, ezért lehet, hogy egy kicsit kevesebbet jelez, mint a csúcsérték. Ez lehet az oka, mert a mérési pont 4,356 ms-nál van, viszont a 60 Hz-es jel negyedperiódusa – itt van a csúcsérték helye – (1000/60)/4=4,167 ms. Próbáld meg (nem tudom lehet-e) 4,167 ms-hoz húzni a sárga függőleges vonalat, akkor valószínűleg jó lesz.
válasza:Köszi szépen az utánajárást. Ha az oszcilloszkóp értékét leosztom gyök(2)-vel, akkor tényleg megkapom a multiméter által mutatott értéket nagyságrendileg. A tizedesjegyek nem egyeznek, de lehet az miatt, amit írsz, bár elvileg a vonal a csúcsponton áll. A sárga vonalat kiválasztva rá lehet kattintani jobb klikkel a felül lévő háromszög alakú nyílra és ott van egy olyan opció, hogy ugorjon a következő MAX-ra (a hullám csúcspontjára), én úgy mozgattam oda.
Egyébként most ezt úgy kell érteni, hogy a valóságban is oszcilloszkóptól függ, hogy hogyan kell leolvasni és értelmezni az adatokat? Ha bemegyek egy laborba és kapok egy mérési feladatot pl., akkor úgy kell kezdenem, hogy kézikönyv, tehát nem elég, ha korábban már használtam oszcilloszkópot?
válasza:Azért alapjában véve elég hasonlók az oszcilloszkópok, szóval azért nem nagy ördöngősség. Viszont ma már leginkább digitális oszcilloszkópokkal dolgoznak, és abban lehetnek eltérések, hogy hogyan hívod elő a kurzort, hogyan mozgatod, hogy magától rááll a maximumra/minimumra, egy csomóban van jelalak elemzés, akár a beolvasott jel Fourier-transzformáltját is ki lehet velük rajzoltatni,… Szóval inkább úgy képzeld el a különbséget, hogy a számológépek sem egyformák, de ez a gyakorlatban akkor látszik, ha valamilyen speciálisabb funkcióra van szükséged.
Illetve nyilván, egy analóg oszcilloszkóp nem a színes LCD kijelzőre fogja írni, hogy hány voltnak felel meg egy osztás, hanem a kapcsoló állásából kell megmondanod, ha olyan van.
Maximum: ugye az oszcilloszkópnak az lenne a lényege, hogy a rákapcsolt feszültség időfüggését rajzolja ki. Egy digitális oszcilloszkóp pedig véges időközönként vesz fel egy pontot, szóval lehet, hogy pont a maximumot nem sikerül elkapnia, csak előtte és utána egy-egy pontot, amiknél nyilván kisebb lesz az érték. Ilyenkor meg lehet próbálni a felvett adatpontokra egy szinuszt illeszteni, ha le tudod őket menteni, és az talán pontosabb lesz.
válasza:Akkor lehet, hogy nem pontosan a maximumra ugrott. Egy másik programban (ebben a programban a generátor csúcsfeszültségét kell megadni, azért van ott 141,42136 V.):
Negyed periódusnál, 4,168 ms-nál 77,136V
Ez majdnem a negyed periódus, ebben a programban kézzel lehet odaigazítani több-kevesebb pontossággal.
Ettől kissé jobba, 4,357 ms-nál 76,936 V
Ez is azt igazolja, hogy a te esetedben sem pontosan a maximumra állt rá.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!