Fizika 7. osztály! 2 különbözö alapterületü pohárba vizet töltünk egyenlö magasságig. Hasonlítsd össze a 2 edény aljára ható hidrosztatikai nyomást? 2-Állitásod indokold!

Már régen tanultam, de szerintem egyenlő lesz. Ha jól emlékszem a hidr. nyomás csak a vízoszlop magasságától függ.

képlete: ró*g*h

(ró=sűrűség, ugye mind a kettőnél ugyanakkora, g=nehézségi erő, nyilván mindkettőnél ugyanakkora, h=vízoszlop magasság, megint ugyanaz.)

nagyjából ezzel magyaráznám. remélem elég lesz így:)

Ugyanolyan magasságú vízoszlop esetén a különböző átmérők miatt több víz lesz az egyik pohárban, és több víz többet nyom tömegben, de a rájuk nehezedő légnyomás egyenlő.

És az edény aljára ugyanakkora légnyomás nehezedik mint amekkora a folyadék felszínére nehezedik.

Az első válaszoló tökéletesen leírta.

Hadd egészítsem ki, hogy a hdrosztatikai nyomás: p=ró*g*h, miért ennyi.

A nyomás a nyomóerő, és a nyomott felület (most a vízoszlop alapterülete) hányadosa.

p=F/A

Ahol:

F=m*g

m=ró*V

V=A*h (alapterület szorozva magasság.

Így: p=m*g/A=ró*A*h*g/A

Látjuk, hogy A-val lehet egyszerűsíteni, ezért:

p=ró*g*h. ---> Független az alapterülettől, csak a folyadékoszlop magasságától, sűrűségétől, és g- től függ.

Megjegyzés: A folyadék alakjától sem függ.

Beletölthetnénk a folyadékot egy felfelé szélesedő szájú, csonkakúp alakú edénybe is.

Ekkor itt ugyanakkora lesz az alapterületen a hidrosztatikai nyomás, mint egy egyenes henger alakú edény esetén, amelyben a folyadékoszlop magassága megegyezik a csonkakúp follyadék magasságával.

Ez a jelenség a hidrosztatikai-paradoxon.