Mi a kapcsolat a relatív atomtömeg és a tömegszám között?

Egy kémiai elem relatív atomtömege, vagy egy vegyület relatív moláris tömege tehát valamely elem egy atomja tömegének, vagy valamely vegyület egy molekulája tömegének és egy 12C szénatom tömege 1/12-ed részének a hányadosa. E definíció alapján minden relatív atom és moláris tömeg dimenziómentes, és egész szám kellene legyen. A valóságban azért nem egész számok, mert minden kémiai elem izotópok elegye, s a relatív atomtömegek kiszámításánál az adott elemek izotópjainak előfordulási gyakoriságát is figyelembe vették. A molekulák is izotóp elemeket tartalmaznak, ezért a vegyületek relatív moláris tömegei sem egész számok. Például a legegyszerűbb atom a hidrogénatom relatív atomtömege megközelítőleg 1, pontosan 1,00794, mert a természetben a hidrogén izotópok elegye található, azaz kis koncentrációban deutérium és trícium is előfordul.

A tömegszám (A) az atommagban található protonok és neutronok száma együttesen, azaz a nukleonok száma. A tömegszám egy kémiai elem minden izotópja esetén más és más, szokás szerint az elem neve után, vagy az elem vegyjelének bal felső sarkába tüntetjük fel. Például a szén-12 (12C) 6 protont (ettől szén) és 6 neutront tartalmaz. Az izotóp teljes jele tartalmazza a rendszámot (Z) is a bal alsó sarokban: {}_{6}^{12}\mathrm{C}, megjegyezzük azonban, hogy ennek megadása felesleges, mivel az elem vegyjele egyértelműen meghatározza a rendszámot, ezért ritkán használják.

A tömegszám és a rendszám különbsége adja az adott mag neutronjainak számát (N): N=A−Z.

Példa: A szén-14 – a szén nem stabil izotópja, amelyet radioaktív kormeghatározásra használnak például a régészetben – a földi légkör felső rétegében keletkezik kozmikus sugárzás hatására nitrogén-14-ből úgy, hogy egy proton neutronná alakul. Ekkor a rendszáma (a protonok száma) egyel csökken (Z: 7→6), a neutronok száma növekszik (N: 7→8), így a tömegszám változatlan marad (A = 14).

Annyit tennék hozzá az előző válaszhoz, hogy a relatív atomtömeget más is befolyásolja kicsit, és emelt szintű érettségin ezt is kell valószínű egy szintig érteni.

Vagyük pl. a hidrogénatomot. Annak relatív atomtömege 1,00794, ami tényleg a sokféle izotóp atomtömegének előfordulási gyakorisággal súlyozott átlaga. A hidrogén 1-es izotópjának a relatív atomtömege viszont 1,00782, nem pedig 1!

Ennek az oka Einstein speciális relativitáselméletének híres képelte: E=mc². Vagyis az energia és a tömeg ekvivalensek. Mivel az atom részecskéi között kötési energia van, az tömegként is megjelenik.

Egyetlen egy izotópnak egyezik meg a relatív atomtömege és a tömegszáma: ez a szén-12. Természetesen azért kerek egész, mert ez a definíciója a relatív atomtömegnek.

Úgy látom, feltetted külön kérdésként is, ott válaszoltam rá:

http://www.gyakorikerdesek.hu/kozoktatas-tanfolyamok__hazife..