Mi a fabula definiciója?

A fabula (latin eredetű szó, jelentése "kitalált történet, mese") egy erkölcsi tanulságot tartalmazó, gyakran állatokat szerepeltető, versben vagy prózában írt tanmese, amiben az állatok emberi tulajdonságokkal vannak felruházva. A történet minden esetben hasznos mintákat szemléltet.

A 16. század első évtizedeiben, a reformáció során a protestáns prédikátorok új irodalmi műfajok megteremtésével hirdették tanaikat. Ilyen volt a fabula (tanító mese) is, amelyek példázataival terjesztették antifeudális erkölcstanukat.

Én még ezt találtam. Szintén a Wikipédiában.

a klasszikus retorikában az érvelésnek a hasonlóságon alapuló, a példázattal rokon formája.

a római poétikában: kitalált epikai keret, ill. elem az elbeszélő és drámai műfajokban. Ezért nevezték fabulának a drámai műfajokat is. Ilyen volt a fabula Atellana (dialektusban írt, verses, rögtönzésekkel tarkított, gyakran obszcén komédia), a fabula crepidata (görög mintákat követő, görög jelmezekben játszott verses tragédia), a fabula palliata (az előbbihez hasonló komédia), a fabula praetexta (a római történeti hagyományt feldolgozó tragédia), a fabula togata (rómaiakat szerepeltető verses komédia), a fabula tabernaria (az előbbinek iparosokat, kereskedőket ábrázoló válfaja) és a fabula trabeata (a fabula togata lovagokat megmintázó válfaja).