Milyen anekdotáról van szó?

[link]

Parancsolj.

Ugyanez, egy kicsit másképpen:

Hérón király koronája

Vitruvius római építész meséli el azt a történetet, mely szerint Hérón király egy aranykoronát akart ajándékként adni az isteneknek, ezért meghatározott aranymennyiséget adott át egy ötvösnek, hogy készítse el a koronát színaranyból. Az ötvös elkészítette a koronát, és - bár a súlya megegyezett az átadott arany súlyával - a királyban felmerült a gyanú, hogy az ötvös elcsalt az aranyból, és azt ezüsttel helyettesítette. A korona azonban tetszett a királynak, ezért azzal bízta meg Arkhimédészt, hogy a korona épségben tartása mellett találjon ki olyan eljárást, amellyel meg lehet állapítani a korona összetételét. Arkhimédész ezen a problémán töprengett akkor is, amikor a fürdőben észrevette, hogy vízbeszálláskor a tele kádból a víz egy része kiömlik. Ekkor jött rá a probléma megoldására, és úgy megörült, hogy azon nyomban vizesen és csupaszon rohant végig Siracusa utcáin kiabálva az azóta jól ismert mondást: Heuréka, heuréka! (Megtaláltam, megtaláltam!).

Vitruvius szerint Arkhimédész a következőképpen járt el. Lemérte a korona súlyát, majd vett egy vele azonos súlyú arany- és ezüsttömböt. Belemerítve ezeket egy vízzel színültig töltött edénybe, lemérte, hogy mennyi víz ömlött ki. Miután azt találta, hogy a korona által kiszorított víz mennyisége az arany és az ezüst által kiszorított víz mennyisége közé esett, arra következtetett, hogy az ötvös a korona készítésénél ezüstöt is használt.

Gondoljuk végig, miért bizonyítható így a csalás! Mit tapasztalt volna Arkhimédész, ha nem a kiömlő víz mennyiségét mérte volna meg, hanem azt az erőt, amellyel a vízbe merített, azonos tömegű koronát, színarany, illetve színezüst tömböt kellett volna megtartani?