Az első világháború ideje alatt milyen volt a társadalom élete Magyarországon? (zsírjegy, stb)

1916-tól vezették be a jegyrendszert. A városi lakosság élelmiszerellátása egyre jobban leromlott, pl. a kenyéradag napi 340 g volt 1916 őszén, 280 g 1917 tavaszán, később 200 g, végül 160-180 g. Az életben maradáshoz szükséges mennyiség 200g volt a becslések szerint. Emellett volt még egy kevés krumpli, cukor- és húsadag is. Azt persze tudni kell, hogy az ország nagy részére ez nem vonatkozott, mert az emberek többsége nem városban élt. Akinek voltak vidéki rokonai, az kaphatott csomagokat. A katonák és a fontos üzemekben dolgozó munkások nagyobb adagot kaptak, kb. duplát, de ez sem volt sokra elég erős fizikai megterhelés mellett. Úgyhogy a katonák állapota eléggé leromlott. A németországi 1917-eshez hasonló, tömeges halálozással járó éhínség nem volt. 1918 nyarától az orosz import miatt javult az ellátás, de aztán ősszel ismét rosszabb lett a helyzet.

Az azért tényleg jerkségra vall ha egyetemi töriversenyt (Trianon előzményei és következményei - EKF)<-a többieknek, itt csináltatsz meg. Ha-ha Szerencsétlen!