Mit jelent az, hogy a nemesgázatomok nehezen polarizálhatóak?

A s (szigma)kötések esetében a polarizálhatóság:

A s-kötés esetében az elektronsűrűség a kötéstengely körül a két mag között maximális. Ezért ez a kötés nehezen polarizálható. Fokozottan igaz ez az azonos atomok között létrejött s-kötés esetében ( pl.: C-C ).

A nemesgázatomokról (saját gondolataim):

A nemesgázatomok mivel kémiailag közömbösek, passzívak, nem igazán vesznek részt semmiben. A nemesgáz konfiguráció igen nagy stabilitást biztosít, vagyis nem változnak. Polarizálni is csak nagyon nehezen lehet őket emiatt.

Nemesgázokról (tankönyv):

Nemesgázok

A periódusos rendszer VIII. oszlopának 1. csoportjába tartozó elemek. Ezek a hélium (Heliosz, Nap), neon (neosz - új), argon (argos - tehetetlen, hatástalan), kripton (krüptosz - rejtett), xenon (xenosz - idegen), radon.

Molekulaszerkezet

A nemesgázok molekulái egyatomosak.

Nemesgáz konfigurációval rendelkeznek: s2p6 (oktett).

A molekuláik között fellépő van der Waals-féle erők is igen csekélyek.

Fizikai tulajdonságok

Valamennyi nemesgáz színtelen, szagtalan, igen alacsony hőfokon forró, aránylag nehezen cseppfolyósítható gáz.

Nagy a gerjesztési energiájuk és nehezen polarizálhatók.

Fagyáspontjuk forráspontjuknál csak kevéssel alacsonyabb (kristályrácsba rendeződéskor ugyanis az orientációs effektusnak nincs szerepe).

Szilárd állapotban molekularácsban kristályosodnak.

Vízben alig, szerves oldószerekben jobban, cseppfolyós levegőben jól oldódnak.

Sűrűségük atomtömegükkel párhuzamosan növekszik.

Kémiai tulajdonságok

Kémiailag közömbösek, passzívak. A nemesgáz konfiguráció igen nagy stabilitást biztosít.

Egyes nemesgázok vízzel kristályhidrátokat (Xe·6H2O), továbbá néhány szerves vegyülettel (fenollal, hidrokinonnal) addíciós vegyületeket képezhetnek: Xe(C6H5·OH)2, Ar(C6H6O2)3. E vegyületek stabilitása kicsi, csak kristályos állapotban léteznek.

A nagyobb rendszámú nemesgázok közül a Xe-nak és a Kr-nak is számos valódi vegyülete (XeF2, XeF4, XeF6; KrF2, KrF4), illetve oxidok (XeO3, XeO4), oxosavak és ezek sói (Na6XeO6) stb. állíthatók elő. A magasabb rendszámú nemesgázok (Kr, Xe, Rn) a legnagyobb elektronegativitású elemekkel - F, O - stabil vegyületeket hoznak létre.

Kémiai (kovalens) kötéseket csak d-szintjeik igénybevételével, s- és p-elektronjaik promóciójával (gerjesztésével) hozhatnak létre. A He- és a Ne-atomok vegyértékhéjai üres d-szintekkel nem rendelkeznek, ezért He- és Ne-vegyületek keletkezésére ilyenformán nincs lehetőség.

Oxidációs száma 2, 4, 6, 8 is lehet

A légkör nemesgáztartalma túlnyomórészt argonból áll, a többi a Földön ritka. A világűrben azonban a hélium a hidrogén mellett a legnagyobb mennyiségben előforduló elem, a neon a negyedik helyen áll.