Fizika!? (9. o. ) segítsen valaki :|

Csináljatok kísérletet: vegyétek fel kamerával, hogy hogyan dől el illetve fordul le a test, aztán egy video-szerkesztő programmal kockáról kockára megnézhetitek számítógépen, hogy mennyi idő alatt történt a dolog.

A hurkapálca alját valahogy rugalmasan azért rögzítsétek, mondjuk befőttesgumit tekerjetek rá meg kössétek is rá, a gumi másik végét meg rajzszögezzétek le mindkét esetben, hogy a pálca vége ne nagyon pattanjon el.

Azt fogjátok tapasztalni, hogy víszintesből gyorsabban lefordul függőlegesbe, mint állóból vízszintesbe. Ennek két oka is van:

Az első (bár nem ez a lényeges ok), hogy az álló helyzet instabil. Vagyis ott ha sikerül elég jól kiegyensúlyoznotok, egy darabig meg is marad, mert a súlyerő pont függőleges, az alátámasztáson megy keresztül, tehát nincs forgatónyomaték. Csak ha picit kibillen, akkor kezd el lassan ledőlni. A vízszintesnél meg rögtön hat rá a gravitáció, rögtön elindul.

A másik (lényeges) okhoz ez se kell, szóval ha nem is függőlegesből indítjátok, hanem 1-2 fokos szögből, akkor is lassab lesz onnan indítva, mint vízszintesből. Ugyanis vízszintesből kezdetben nagy gyorsulás hat rá (g·sin α, ahol α a függőlegestől mért szög; vagyis vízszintesnél az 90°, aminek a szinusza 1, közel függőlegesnél meg közel 0°, aminek a szinusza közel 0.) Szóval:

- Vízszintesből indítva kezdetben g a gyorsulás, ami egyre csökken nulláig. Amikor már csak kicsi a gyorsulás, akkorra viszont már nagy lesz a sebessége, tehát rövid idő alatt átmegy azon a szakaszon.

- Függőlegesből indulva először 0 a gyorsulás, ami egyre nő g-ig. Amikor viszont kicsi a gyorsulás, akkor még kicsi a sebessége is, szóval lassan megy át azon a szakaszon.

---

De ne csak ezt a szöveget írjkátok le, csináljátok is meg a videós kísérletet, jó szórakozás.