Írnátok nekem köznapi nyelvben használt szinesztéziákat?

Az előzőek, galamblelkű stb. ezek valóban metaforák.

Talán az éles eszű nem. Az inkább szinesztézia, be is írom.

A szinesztézia hasonlósági és érintkezési képzettársításból jön létre. Jelentése: együttérzés, összeérzés.

A hasonlósági képzettársításban valamilyen fizikai vagy hangulati hasonlóság van

pl. rikító szín

Az érintkezésen alapuló képzettársításban a szemléletben érzéki benyomásként fordulhat elő, pl. fehér csönd.

Itt talán jobban megérted a különbséget:

"Művészi hatása abban van, hogy a különböző, de egyszerre ható érzékszervi benyomásokat (tapintás, ízlelés, szaglás, hallás, látás) hasonlóságukban, egyidejűségükben ragadja meg és állítja elénk az író.

Szerintem: sárga irigység, fekete gyász, éles fény, színes gondolatok,

/látás/

süket csönd, halk nesz, zsivajgó lárma, /hallás/

tüskés hangulat, sima szívű, sűrű csönd, éles eszű /tapintás/

édes élet, keserű kenyér, keserű pirula, /átvitt értelemben, valaki lenyeli a keserű pirulát, pirula régen gyógyszert jelentett./ /ízlelés/

balzsamos levegő, rothadó világ, bűzös eset, /szaglás/

Még ezt találtam:

A köznyelvben gyakran szinesztéziának tekintünk olyan kifejezéseket is, amelyekben csak a jelző származik valamely érzékterületről (pl. súlyos gond, nehéz élet).

Amit másodszorra írtál, azok szerintem nem az érzékszerveinkre hatnak, de ezek is szinesztéziák, hangulati és fizikai hasonlóság.

/súlyos gond, meleg szín, hideg fogadtatás, nehéz élet, könnyű álom,/

Üdv.