Fizikában segítene valaki?

1)

A komplex csúcsértékben benne van az igazi csúcsérték valamint a fázis is. Ami nincs benne, az a frekvencia. (Illetve a frekvencia helyett a körfrekvencia kell: ω = 2πf, most ω = 200π ≈ 628)

Először át kell váltani a komplex számot Euler alakra:

A vektor hossza: √(6²+2²) = √40

A vektor szöge, vagyis a fázis: φ = arc tg (-2 / -6) = arc tg(1/3) = 0,32

-6-2j = √40·e^(jφ)

Ha I a komplex csúcsérték, akkor a komplex pillanatnyi érték ez: I·e^(jωt)

Most ez √40·e^(j·(ωt+φ))

Vagy visszaalakítva : √40·(cos(ωt+φ) + j·sin(ωt+φ))

A valós pillanatnyi érték pedig ennek a képzetes (magyarul a szinuszos) része:

i(t) = √40·sin(ωt+φ)

i(t) = √40·sin(628·t+0,32)

2)

Itt az áramerősség csúcsértéke √2, a körfrekvencia ω, a kezdőfázis pedig -180 (ami fura, mert nagyon 180°-nak látszik, de radiánban kell megadni, szóval ez minden bizonnyal mínusz 180 radián)

A komplex csúcsérték a valós csúcsértéknek és a fázisból felírt Euler alaknak a szorzata:

√2·e^(jφ) = √2·e^(-j·180)

A komplex effektív érték pedig a komplex csúcsértéknek a √2-ed része (ugyanúgy, mint az effektív érték is a √2-ed része a csúcsértéknek):

1·e(-j·180)

3)

Ez a teljesítmény pillanatnyi értéke. Mivel a szinuszfüggvény pozitív és negatív oldala egy teljes ciklus során kiejtik egymást, ezért a hatásos teljesítmény nulla: P=0

Egyébként ez a p(t) függvény úgy jöhetett ki, hogy a feszültség és az áramerősség ezek voltak:

u(t) = U·sin(314t)

i(t) = I·cos(314t)

p(t) = UI·sin(314t)·cos(314t) = (UI/2)·sin(2·314t)         (hisz sin2x = 2·six·cosx)

Ez kapacitív terhelésnél alakul pont így.

A meddő teljesítményt abból számolhatjuk ki, hogy az effektív feszültség és áramerősség értékek szorzata éppen UI/2, vagyis ami most a sin(628t) együtthatója, az a meddő teljesítmény:

Q = 100

(Valójában Ueff · Ieff a látszólagos teljesítmény, de most ez megegyezik a meddővel, hisz P=0)