Hogyan keletkeznek a hegységek? SÜRGŐS

Hegységek földkéreglemezek töréséből (vetődés), vagy ütközéséből jöhetnek létre, gyűrődéssel illetve vulkanikus tevékenység eredményeképpen.

Mindnek kellene a jellemzése, vagy mi? Nem értem a második kérdésed.

Hegységek vagy gyűrődéssel vagy vetődéssel keletkezhetnek.

1. A gyűrődés

Gyűrődni csak képlékeny kőzetek képesek. Gyűrődéskor redők keletkeznek. A redőnek két része van: a redőteknő (homorú rész) és a redőboltozat (domború rész). A redők fajtái – az oldalirányú erők nagyságától függően: álló, ferde, fekvő, áttolt takaróredő.

Gyűrődéssel keletkezett Földünk jelenlegi két nagy lánchegységrendszere: az Eurázsiai és a Pacifikus-hegységrendszer.

2. A vetődés

Vetődni csak szilárd kőzetek képesek. A vetődés egy vetővonal mentén megy végbe. Két vetővonal közé zárt kőzettömeget rögnek nevezzük. A rög a vetővonalak mentén háromféle elmozdulásra lehet képes. Ha felfelé mozdul el sasbérc keletkezik (pl. Sas-hegy, Gellérthegy), ha lefelé árok (pl. Balaton, Velencei tó, tatai- árok), ha vízszintesen, akkor pedig lépcsős vetődésről beszélünk (pl. Londoni, Párizsi medence).

Vetődéssel jöttek létre Földünk nagy röghegységei: a Kaledóniai és a Variszkuszi-hegységrendszer.

A hegység kialakulását tektogenezisnek, a hegységszerkezet létrejöttét orogenezisnek nevezzük. Hegységek mindig lemezhatárok mentén keletkeznek. Képződésükhöz szükség van üledékgyűjtő medencékre (geoszinklinálisokra) is.

A hegységképződésnek 3 típusa különböztethető meg:

1. óceáni lemez ütközik óceáni lemezzel;

2. szárazföldi lemez ütközik óceáni lemezzel;

3. két szárazföldi lemez ütközik.

Hegységképződés két óceáni lemez ütközésekor

Ebben az esetben az idősebb, nagyobb sűrűségű óceáni lemez a fiatalabb, kisebb sűrűségű óceáni lemez alá bukik. Az alábukás (szubdukció) vonalában mélytengeri árok keletkezik. Az alábukás egy 450-os szög mentén megy végbe. Az alábukó lemez anyagának egy része beolvad az asztenoszférába, az anyag másik része a felszínen maradt lemez repedésein keresztül a felszínre tör. A folyamatot vulkanizmus kíséri. A hegységképződés eredménye: vulkáni szigetívek és peremi medencék kialakulása. Példa: a Csendes-óceáni lemez ütközik az Indoausztráliai lemezzel. Ebben az esetben a Csendes-óceáni lemez fog alábukni, s létrejönnek a Hawaii-szigetek.

Hegységképződés egy szárazföldi és egy óceáni lemez ütközésekor

Ebben az esetben az óceáni lemez fog a szárazföldi lemez alá bukni. Az alábukás vonalában mélytengeri árok keletkezik. Az alábukás egy 450-os szög mentén megy végbe (Benioff-zóna). Az alábukó lemez anyagának egy része beolvad az asztenoszférába, az anyag másik része a szárazföldi kéreg repedésein keresztül a felszínre tör, heves vulkanizmus kíséretében. A hegység két dologból származik: 1. Az alábukó óceáni lemez anyagából; 2. Az óceáni lemez egy része a szárazföldi lemezhez préselődik. Példa: a Csendes-óceáni lemez ütközése a Dél-Amerikai lemezzel. A hegységképződés eredményeként megszületik az Andok-hegység.

Hegységképződés két szárazföldi lemez ütközésekor

Ebben az esetben a hegységképződés megindulásakor a két szárazföldi lemez között egy tenger van (= üledékgyűjtő medence). A közeledő lemezmozgások hatására az üledékgyűjtő medence térrövidülésen megy keresztül, anyaga fokozatosan feltorlódik. Az ütközés bekövetkezésekor az üledékgyűjtő anyaga felgyűrődik hegységgé. Ez a magyarázata annak, hogy miért találhatók ilyen hegységképződéseknél magas térszíneken tengeri élőlények megkövesedett maradványai. Példa: az Indiai-lemez ütközik az Eurázsiai-lemezzel. A hegységképződés eredménye: a Himalája megszületése.

Szárazföldi lemezek ütközésekor a vulkanizmus alárendelt szerepet játszik.