Nagyon surgos lenne nemet hazifeladatot kellene csinaljak. Segitetek?

Hiányzó szavak beillesztése

Herr Krause und sein Sohn Patrick sind im Supermarkt,sie warten an der Kasse. Patrick moechte Süssigkeiten:"Papa kaufst du mir Gummibaerchen?Bitte!"

Herr Krause denkt: "Immer Süßigkeinten!Das ist nicht gut fur Patrick er sagt:"Nein Patrick, heute kaufe ich dir keine Gummibaerchen. (Ma nem veszek neked gumicukorkát)

Wir haben noch Süßigkeiten zu Hause. Jetzt weint Patrick. Er denkt (Ő azt gondolja): "Papa ist gemein.Gut,dann weine ich halt. (Akkor én bőgök) Dann schauen alle Leute zu mir. (Olyankor az meberek engem néznek) Das gefallt mir nicht. (Ez nekem nem tetszik)Vielleicht kauft er ja dann Gummibarchen.(Hátha úgy mégis vesz gumicukorkát)

Patrick weint ein bisschen lauter. (Kissé hangosabban sír)

Herr Krause ist nervös: Alle Leute schauen zu ihm (Mindenki őt bámulja) Aber er bleibt hart: (De kemény marad az apja),nein heute nicht!Hoer auf zu weinen!

Alle Leute schauen schon zu dir (Már mindenki téged néz)

Die Kassiererin denkt: (A kasszás néni azt gondolja)Warum kauft er nicht endlich die Gummibarchen? (Miért nem veszi már meg a gumi cukorkát az apa)

Die sind doch nicht teuer!(Nem is kerülnek sokba)

Aber sie sagt nur:"das macht 18 Euro 60. (De csak annyit mond: 18 Euro, 60 Cent-et fizet)

Herr Krause gibt ihr (neki) einen Fuenfzigeuroschein und sagt: "Immer Traenen an der Kasse das gefallt ihnen (önnek) doch sicher auch nicht. Warum stellen sie die Süssigkeinten nicht ins Regal? (Az állandó bőgés a pénztár előtt bizonyára önnek sem tetszik. Miért nem teszik a cukorkákat a polcra)

Egyébként a főneveket mind

nagy kezdő betűvel kéne kezdeni

Meg a személyneveket

(Herr Krause, Patrick stb)

Az egész arról szól, hogy Krause úr a gyerekével (Patrick) bemegy a szupermarketbe vásárolni

Már a pénztárnál állnak, mikor a gyereknek eszébe jut,

h szeretne gumicukorkát. Az apja nem akar neki venni, mert még otthon is volt gumicukorka. Az apa megmondja

a fiának, hogy aznap nem vesz neki édességet. A gyerek elkezd bőgni, mert arra számított, hogyha bőg, az apának az kellemetlen lesz (mert mindenki őket fogja nézni) és aztán mégiscsak vesz neki. De nem vesz neki.

A pénztárosnő magában azt gondolta "Miért nem vesz már az apa cukrot a gyereknek" De aztán hangosan nem mondja, illetve csak annyit mond, hogy tizennyolc euro és hatvan cent a fizetnivaló. Krause úr ötven eurós papírpénzzel fizetett és azt mondta: "Miért nem helyezik át az édességeket a polcokra. Akkor nem lenne a pénztárnál annyi bőgés"

Na már megcsinálta

egyedül