Valaki tudná nekem elemezni Ágh István Életfa című versét?

Tükrös tavasz közeledik,

fám fölülről fényesedik,

madár szól a felső ágán,

koronája szivárványán,

első szava bimbót hajt ki,

nekem se szabad hallgatni,

másik szavára virágok

nyílnak, sípolok virágot,

harmadik szavára gyöngyöt,

serkentünk zöldpihés gömböt,

gyöngyöcskét gömbbé, gyümölccsé,

mintha tél se lenne többé.

Kérlek segítsetek elemezni nekem ezt a verset! :) Nagyon fontos lenne! Egyedül sajnos nem megy :(