Magyarországon milyen társadalmi változások voltak az Árpád-és Anjou korban?

Az Árpád-korban először a honfoglalás-kori magyar (pásztor)társadalom bomlásnak indult (a letelepedést követően) A föld nagyobb (termékenyebb) részét a

a törzsfők és nemzetségfők foglalták le maguknak.

A kalandozások után a régi élletmódot azonban már

nem lehetett folytatni. A pásztorok fokozatosan

áttértek a fölművelésre. A nemzetségfők fokozatosan földesurakká váltak. Az ellenálló törzsfőket az

uralkodó leverte, birtokukat elvette.

Ugyancsak a maga számára foglalta le a még lakatlan területeket. Ezzelnagy földterületekre tett szert.

Az elfoglalt területek váraiban híveit, a várkatonákat helyezte el (mégGéza fejedelem idejében) I. István

megszervezte a királyi vármegyéket, élükre ispánokat állított. A várispánpok gondoskodtak a környék népének védelméről, beszedték a királyi jövedelmeket s gyakorolták az igazságszolgáltatást. A király parancsára ők vezették harcba a várkatonaságot. Ezzel István lerakta a feudális magyar állam alapjait.

A jobbágyság a lesüllyedő parasztokból és a

felszabaduló rabszolgákból alalkult ki.

A jobbágyok a földesúrtól kapott föld használatáért ingyen-munkával, termékeik egy részének és ajándékkal adóztak.

Mondjuk az "Árpád-kor" az 1301-ig tartott

(akkor "halt ki" az Árpád-ház)

Elég hosszú korszak és csomó király volt ezalatt

Kicsit "hülye" volt a felvezetés, de az Árpád-kor elején a nomád életmódról a földművelésre való áttérés

elég nagy változás volt meg István államszervező munkája is nagyon lényeges volt, mert az lett mindennek az alapja, ami később jött.

A középkorra volt még jellemző a városok (polgárság)kialalkulása!

Magyarországon is (az iparosok, kereskedők éltek itt)

A földesurak a birtokukon megalakult városoktól is követelték a jobbágyi szolgáltatásokat ill. azok pénzben való megváltását. A nagyobb városok végül kiharcolták

az önállóságukat (csak a királynak kellett adózniuk)

, a kisebb városok is több-kevesebb kedvezményt, kíváltságot szereztek a földesuruktól vagy a királytól.

Pl. a városok egy összegben fizethették az adót, se nenek fejében megszabadultak a jobbágyi kötelezettségektől. Kíváltságuk volt még a vásárjog

(mely szerint heti és országos vásárokat tarthattak)

A viszonylag kedvező körülmények miatt sok jobbágyparaszt menekült a városokba a földesurak elöl

Ha egy évig, egy napig éltek a városban, ők is szabad polgárokká lettek. Céhek

I. László (1077-1095) és I. (Könyves) Kálmán (1095-1116) idején tovább erősödött a magyar feudális állam.

Törvényeikkel jobbágysorba kényszerítették a még szabad

szegényeket. Hasonló következményekkel jártak

a birtokadományozások is. Ugyanis ha a király valamelyik hívének birtokot adományozott, a földdel együtt a rajta élő szabadok is az új földesúr birtokába kerültek.

Voltak azonban olyan szabadok, akik nem akarták elismerni a földesurak fennhatóságát és nem akarták fizetni a jobbágyterheket. Ezért inkább az ország északi és keleti részeire menekültek. László ezekre a területektre is kiterjesztette a vármegye rendszert.

Kálmán korában kb. hetven királyi vármegye volt

A feudális urak csak akkor voltak hajlandók támogatni

a királyt, ha birtokadománnyal jutalmazta szolgálataikat

Így a királyok mind nagyobb területeket ajándékoztak el a birtokaikból. II. András (1205-1235) már egész

vármegyéket ajándékozott híveinek. A királyi vármegyerendszer bomlásával csökkent király hatalma

és nőtt a nagybirtokosoké a király fegyveresei azonban nem akartak a nagybirtokosok fennhatósága alá kerülni

Ezért tiltakoztak a királyi vármegyék eladományozása ellen Fokozta a belső ellentéteket az is, h II. András

a külföldi lovagoknak nag ybirtokokat és jól jövedelmező udvari méltóságokat adományozott (Bán bán)

Az Aranybulla (1222)- a király fegyveresei kényszerítették a királyt, hogy törvénybe foglalja jogaikat a nagybirtokosokkal szemben

A király védelmet és adómentességet ígért nekik.

Megfogadta, hogy többé nem rontja a pénzt, nem adományoz el egész vármegyéket, nem emel országos méltóságokra idegeneket az "ország tanácsa nélkül". Az aranybulla néhány pontja a jobbágyokat is védelmébe vette. Megtiltotta az egyházi tized pénzben való beszedését

(Ezután jött a tatárjárás) 1301-ben kihalt az Árpád-ház férfiága s megkezdődött a harc a királyi trón

elnyeréséért. A trónkövetelők újab birtokok adományozásával igyekeztek maguknak híveket szerezni

A főnemesek egész tartományok urai lettek (kiskirályok)

Az Árpád-kor végén a földesurak ostálya két részre tagolódott: főnemesség és köznemesség.

Főnemesek: erős kőváraik voltak,kezükben sok száz falu. A köznemesek kezében jóval kisebb földterület volt

(tíz-húsz-harminc falu) A főnemesek és köznemesek közötti harcokban legtöbbet a jobbágyok szenvedtek.

Sokszor tömegesen hagyták el földjeiket s amás földesúr birtokára költöztek abban a reményben, hogy ott

nyugodtabban tudnak majd dolgozni. Később törvény biztosította ajobbágyok szabad költözködési jogát.

Az Árpád kor leteszi a feudalizmus és a kereszténység alapjait.

II. András korában jut érvényre a szeniorátus, vagyis, hogy a legidősebb gyermek örökli a birtokokat.

Az Anjou kor fő jellemzői, hogy leverik a bárókat, a kiskirályokat. A szétosztott birtokokból sokat visszaszereznek és a saját híveik között kiosztják, de már megváltozott feltételekkel, így a király felsőbbsége biztosítottá válik. Saját aranypénzt veretnek, ami addig nem volt és Európát bőségesen ellátják arannyal a bányákból. Befejeződik a jobbágyság kialakulása.

Megszervezik a bandériumokat. Magyarország Nagy Lajos korában már nagyhatalommá változik.