Egri Csillagok olvasónapló Ki tud segíteni ezeket megoldani?

Dobó István a győzelem után azért nem vállalta tovább a főkapitányi tisztet, mert a király, L. Ferdinánd még az ostrom előtt felmentő sereget ígért neki.

Ez a sereg azonban soha nem érkezett meg Egerbe.

Így a hatalmas túlerővel szemben csak saját magukra számíthattak és csak nagyon nagy veszteségek árán tudták megtartani magyar kézen a várat.

Dobónak igaza volt. Ez a tette önérzetességére utal, arra, hogy ha valaki ígér valamit, azt meg is kell tartania.

Ez egy királytól különösen elvárható lett volna. Dobó igazságérzete szólalt meg itt.

Az ostrom alatt a várban nagy pusztításokat végeztek a török ágyúk, igen komoly felújításokra, javításokra lett volna szükség ahhoz, hogy újra megfelelően védhető legyen.

A várvédők is nagy veszteségeket szenvedtek, belefáradtak a hatalmas küzdelembe, még egyszer erre képtelenek lettek volna. Nagyon sok volt a sebesült. Újabb erőket nem igen lehetett Egerbe csoportosítani.

Valószínűsíthető volt, hogy a török újra próbálkozni fog a vár bevételével. Akkor már nem lehetett volna megvédeni és megtartani.

3./

Nem Gergőnek mond jövendőt a cigányasszony elsősorban, hiszen ő még ekkor kisgyerek, hanem Dobónak jósol a tenyeréből.

De persze Gergőre vonatkozó jóslat is elhangzik ekkor.

Mindkettőjükre vonatkozik, hogy két ragyogó csillag tündöklik az égen, tudni lehet, hogy Dobóról és Gergelyről van szó.

A jóslat homályos, sejtelmes, és szomorú kicsengése van.

Azt jövendöli a cigányasszony, hogy mindketten börtönben fognak meghalni.

Ha elolvasod a Google keresőben, a Wikipédián az ő valódi sorsukat, hiszen valóban élt történelmi személyek voltak, megtudod, hogy Gergely lesz Eger főkapitánya Dobó után.

A törökkel folytatott csatában foglyul ejtik, és ő is a Héttoronyba kerül, rabként. 30 éves korában kivégzik.

Tehát Sírközi feleségének jóslata igaz lesz.

4.

A cigányasszony jóslatában szerepel még, hogy Gergely kezei közül "tüzes kerekek" indulnak, ami Eger ostrománál igaz is lesz. Számos találmánya van, amelyekkel hozzájárul a védők sikeres harcához.

Szerepel a jövendölésben, hogy "egy fehér galamb várja őt hiába" ez nyilvánvalóan a feleségére utal, s mivel fiatalon kerül fogságba Gergely, ez is igaz lesz.

A halálával kapcsolatos jóslatra visszatérve, mondhatjuk azt, hogy csak félig igaz, ha arra gondolunk, hogy kivégzik Gergelyt és nem a rabsága idején hal meg.

2./

Dobó István bölcsességét, higgadtságát bizonyítja az a jelentet is, amikor a király által írt levél megérkezik a várba. /Vas Miklós adja át Dobónak,/

A levél valódi tartalma nem derülhet ki, Dobó arra utasítja a "postást", mondja hangosan azt, hogy közeleg a király hada.

Majd amikor a kapitány elolvassa a király levelét, a kétségbeesés kiül az arcára.

Ebből tudhatjuk meg, mi lehet a levél valódi tartalma, s hogy ettől kezdve már ő is aggódik a vár, a védők sorsa miatt.

Nem vallhatja be, hogy a felmentő seregre hiába várnak, mert nem küldi a király.

Neki mindvégig tartania kell a "lelket" a katonáiban, különben elvesztek.

Dobó higgadtságát bizonyítja még az árulóval szemben tanúsított magatartása is.

Az a módszer, ahogy megtudja, mire készül Hegedűs hadnagy, és az is, ahogyan kivárja ezt, hogy "tetten érhessék" az árulót.

Bölcsességét bizonyítja, ahogyan tárgyalást rendel el a tett kivizsgálására, tehát nem egyedül dönt.

De szigorú ítéletet kell hozni, hogy a hasonló eseteket megakadályozzák.

5./

A zászlókról:

A zászlóknak a harcban, háborúban mindig jelképes jelentésük volt, a győzelem jelképei voltak.

Előfordul olyan jelenet az osztom során, hogy a falakon felmászó török katona meg akarja szerezni a vár éppen ott lengő zászlóját.

A magyar katona pedig élete kockáztatásával védelmezi azt.

Vagy, amikor András deák elesik a harcban, Dobó odahozatja a város zászlaját, és azzal takarják le az egri bíró holttestét.

A magyarok is sok zászlót zsákmányoltak a törököktől, ezek is győzelmi jelképek voltak.

Egy alkalommal Gárdonyi keserűen jegyzi meg, hogy az osztrák fővárosban, a királyi palotában hány magyarok által megszerzett török zászló díszeleg, a császár és a birodalom dicsőségét hirdetve, pedig értük magyar vér folyt.

Még egy alkalom, amikor a zászlóknak nagy jelentőségük van a regényben.

Az Oda Buda című részben, amikor a török janicsárok "beszivárognak" a budai várba, és kitűzik a török zászlókat a bástyákra, falakra.

Ebből tudják meg a magyar urak, amikor a szultán fogadásáról visszatérnek, hogy Budát csellel elfoglalták a törökök, már nem magyar kézen van.